Könyv

Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv

Könyv

A klímaváltozás nem a jövő. Itt és most történik. Hiába bagatellizálja a kérdést akár a felelős politikus vagy épp az utca embere, fontos, hogy a környezetváltozás és -védelem a gyerekek számára is mielőbb személyes üggyé válhasson. Éppen ezért nem lehet elég korán ilyen tárgyú tudással felvértezni kicsiket és nagyokat. A túlnépesedés, az ökológiai lábnyom, a globális felmelegedés, a légszennyezés, az energiagazdálkodás mind olyan fogalmak, amelyeket a gyerekek éppúgy hallanak a mindennapokban, mint a felnőttek. Nem árt, ha a megfelelő korban, a megfelelő szinten tudnak is arról, mit jelentenek ezek az olykor már hangalakjukban is súlyosnak tetsző szavak.

Gévai Csilla nyolc év után újra kiadott és a jelen helyzethez mérten frissített Nagyon zöld könyve komoly kérdésekről beszél okosan. Lexikai tudást ad, tippekkel szolgál, saját illusztrációival szemléltet, és a maga módján még interakcióra is hív. Bárcsak a direkt, közvetlen, túlzott személyes elbeszélőmód, a gyerekek megszólítása, a kedveskedő, bevonódásra való ösztönzés ne hatna ilyen irritálóan! Lehet, hogy egyes gyerekeknek különösen tetszik majd ez a hangnem, míg másoknak kevésbé, de azt borítékolni lehet, hogy a felnőtteknek aligha jön be.

A 8 éves kortól ajánlott könyv ugyanakkor rendkívül hasznos, nagyon időszerű, noha meglehetősen nyomasztó olvasmány is tud lenni, ha egyedül hagyjuk vele a gyerekolvasót. Ezért fontos, hogy legyen felnőtt a közelben, akivel a gyerek megbeszélheti, közösen feldolgozhatja az olvasottakat.

Pagony, 2019, 96 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.