Könyv

E mesekönyvet nyolc éven felüli olvasóknak ajánlják. Nyolc éven felüli olvasóként a hideg futkosott a hátamon, amikor egy átlagos este, lámpafénynél, paplan alatt végigolvastam.

Nincsenek többé új történetek, mindent kitaláltak, elmondtak és újrameséltek már – hangzik manapság a panaszos sóhaj, amit nem könnyű megcáfolni egy olyan világban, ahol immár a Szellemirtókból is remake készült.

Az elmúlt 20–25 évben itthon sem volt teljesen ismeretlen a „csallóközi maffia” kifejezés, bár ahhoz képest, hogy tagjai szinte kivétel nélkül magyar nemzetiségűek voltak, a hazai sajtó ingerküszöbét csak a legbrutálisabb megmozdulásaik érték el. Ám ennél sokkal többről van szó.

Az emberiségtől már a korábbi köteteiben elbúcsúzott, új könyvében a növénnyé változáshoz igyekszik nyelvet találni. Életmódgurunak beillő írókról, fára mászásról és a gyakorlás elméletéről is beszélgettünk vele.

„Drága Apám, a minap egyszer megkérdezted, miért állítom azt, hogy félek Tőled” – kezdte apjának írott magánlevelét a huszonhat éves Franz Kafka 1919-ben; e levél végül irodalmi klasszikussá vált.

Míg a norvég szerzőnek világsikert hozó, kevés szereplőt mozgató, szikár és gondosan felépített szerkezetű Lótolvajokat egyes kritikusai regényhosszúságú novellához hasonlították, a Férfiak az én helyzetemben inkább rövid történetek füzérének tekinthető. Az alig 300 oldalas regény követhetetlen logika alapján tagolódik hat részre és 30 fejezetre, a szakaszok között – sőt néha azokon belül is – az elbeszélés folyamatosan ugrál az időben, az olvasó nemegyszer szilárd tájékozódási pont nélkül találja magát, ha az események sorrendjét kutatja.

Látványos fordulatok nincsenek Szijj Ferenc költői életművében, ami nem jelenti azt, hogy verseskötetei ne volnának mindig meglepőek.

A tömegrendezvények és közösségi programok elmaradása nemcsak az előadóművészeket érinti érzékenyen, de az írókat is. Habár a folyóiratok és a könyvkiadók nem álltak le teljesen, a Könyvfesztivál és a Könyvhét kiesése mindenkinek jelentős veszteséget okoz. Kin segít a minimális állami beavatkozás?

Chabonnak több regénye olvasható magyarul, fő műve, a 2001-ben Pulitzer-díjjal elismert Kavalier és Clay bámulatos kalandjai hazai megjelenésére azonban majdnem húsz évet kellett várni.

A szerző 2006-ban egy esszésorozatban osztotta meg megfigyeléseit a La Repubblica olvasóival a 2000-es évekre kifejlődött új típusú emberekről, akiket ő szimplán barbároknak nevez.