Könyv

Szétesőben

Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben

Könyv

Míg a norvég szerzőnek világsikert hozó, kevés szereplőt mozgató, szikár és gondosan felépített szerkezetű Lótolvajokat egyes kritikusai regényhosszúságú novellához hasonlították, a Férfiak az én helyzetemben inkább rövid történetek füzérének tekinthető. Az alig 300 oldalas regény követhetetlen logika alapján tagolódik hat részre és 30 fejezetre, a szakaszok között – sőt néha azokon belül is – az elbeszélés folyamatosan ugrál az időben, az olvasó nemegyszer szilárd tájékozódási pont nélkül találja magát, ha az események sorrendjét kutatja.

Az egészet a narrátor, Arvid Jansen személye tartja egyben, aki a jelenből (2018-ból) visszaemlékezve idézi fel, illetve a fikció szerint írja könyvvé a házassága felbomlása körüli hónapokat. 1992 szeptemberétől indulunk, Turid ekkor már egy éve elköltözött Arvidtól, s magával vitte három lányukat is, ám egy reggel váratlanul mégis segítséget kér volt férjétől. Arvid ezen impulzus hatására gondolja át éle­tének megelőző időszakát: az Oslo belvárosában átszenvedett egyéjszakás kalandokat és kocsmai verekedéseket, a Mazdája volánja mögött magányosan levezetett kilométereket és a lehajtott ülésen eltöltött éjszakákat – Petterson a könyv címével is azokra a férfiakra utal, akik Arvidhoz hasonlóan autójukban keresnek menedéket az egyre elviselhetetlenebbé váló hétköznapjaik elől.

Turid és Arvid konfliktusának mélységei az elvárhatónál kevésbé tárulnak fel a regény lapjain, annyit tudunk meg csupán, hogy a négy évvel fiatalabb Turidnak új barátai lettek, akiket öltözködésükre célozva „színeseknek” nevez a történtek idején a 30-as évei végén járó elbeszélő. De az is lehet, hogy a kapcsolat már a három gyerek érkezése előtt halálra volt ítélve; Arvid felidézi, ahogy egy korai veszekedés hevében ökölbe szorítja a kezét, felesége pedig gondolkodás nélkül gyomorszájon vágja. Ahogy nem értjük pontosan a házasság felbomlása mögötti mozgatórugókat, úgy Arvid belvárosi kalandjai is meglehetősen sekélyesek maradnak. A nők rendszeresen a semmiből csókolják meg és hívják fel magukhoz, valódi feszültséget csak a szomszéd Jondalnéval folytatott afférjában és egy temetői találkozásban fedezhetünk fel.

A temetőben Arvid a szülei és két fivére sírját keresi fel, akik a válása előtt egy évvel haltak meg egy hajószerencsétlenségben (Petterson is egy hajóbalesetben veszítette el szüleit, bátyját és egy unokaöccsét). A regény sikerültebb motívumai közé tartozik annak lebegtetése, hogy Arvid mizériáját mennyiben okozza a válás, és mennyiben e korábbi, mélyebb sebeket ejtő tragédia. Egy helyütt „aduászként” húzza elő a közvélemény előtt is ismert katasztrófát, ezzel magyarázza, miért nem tud teljesíteni az ágyban, máskor viszont azon tűnődik, „hogyan lehet a gyászt mérni, létezik-e mérőeszköz a gyászra, van-e például különbség aközött, hogy az ember egy vagy több hozzátartozót veszített el, mondjuk négyet, mint én, kimutatható-e a különbség mérőléccel vagy mérőműszerrel, és hogy azt a gyász ereje kiakaszthatja-e, mint például a Geiger–Müller-számlálót.”

A legizgalmasabb szál az Arvid és három lánya közötti kapcsolat alakulása, kár, hogy erre csak mintegy 100 oldal után fordul rá a szerző, amikor a legidősebb lány, a 12 éves Vigdis telefonon közli vele, hogy úgy döntöttek, véget vetnek hétvégi látogatásaiknak. „Vigdis megkérdezte: papa, ott vagy még, igen, feleltem, itt vagyok. De nem voltam ott. Valaki más volt ott helyettem.” A lányokhoz kapcsolódik a regény legerősebb jelenete is: az apa nem hajlandó elvinni őket a svéd kisvárosba, amelyet a válás után gyakran felkeres, és depressziója intim terének tekint; ellenkezésük láttán pedig annyira felzaklatja magát, hogy a Mazdával egy árokba csúszik, halálra rémítve a három gyereket.

Ehhez hasonló sűrűsödésekből akad még néhány, közéjük azonban egészen banális epizódok is beférkőznek, olyanok, mint amikor Arvid a villamoson szemez egy ismeretlen nővel, aki megsimogatja, majd azt mondja: „még nem állsz készen”. Petterson egy korábbi interjújában azt mondta, Arvid Jansen nem az alter­egója, hanem a kaszkadőre; bár nehéz megítélni, mennyi az önéletrajzi elem a könyvben, olybá tűnhet, mintha a szerző a Knaus­gård-féle kitárulkozással próbálkozna, ami azonban kevésbé passzol az ő takarékosabb, elhallgatásra, érzékeltetésre építő prózájához.

Hiányzik a Lótolvajok egyenletessége és szerkesztettsége, a narratív keret pedig semmit nem ad hozzá a regényhez; míg Petterson sikerkönyve finom dinamikát alakított ki az idős elbeszélő és a megelevenített kamasz fiú között, most nem derül ki, hogy a házassági válságáról 25 év elteltével könyvet író Arvidot miképp formálták az elbeszélt események. Arvid Jansen még legalább négy Petterson-regényben feltűnik (ezek közül csak az Átkozom az idő folyamatát jelent meg magyarul). Elképzelhető, hogy ezek ismerete új értelmezési horizontokat nyitna meg, illetve megmagyarázná a Férfiak… egy-két elvarratlan szálát, de minthogy nem folytatásos történetről van szó, elvárható lett volna, hogy a szerző ezen az egy regényen belül is kompaktabb világot építsen.

Fordította: Pap Vera-Ágnes. Scolar, 2020, 304 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.