Nem vitás, hogy a felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknek is számtalan kérdésük lehet a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Mi okozta, hogy minden gyökeresen megváltozott körülöttük? Egyáltalán: mi ez a vírus, mit és miért nem szabad, és mikor lehet újra kimenni játszani. Nem könnyű most bármit is elmagyarázni a kicsiknek (vagy bárkiknek) úgy, hogy megértsék a lényeget, anélkül, hogy megijednének. Eva Lohmann egy Hanna nevű kislány életét mutatja be a legegyszerűbb és leghétköznapibb szituációkon keresztül, hangsúlyozva, hogy a kérdések tényleg a mindennapjaink részei. A szerző Dorothea Tust kedves, lényegre törő rajzai segítségével magyaráz a kicsiknek az alapvető dolgokról. Például arról, hogy miért kell elefántnyi távolságot tartani egymástól, miért fontos „szuperalaposan és szuperhosszú ideig” kezet mosni, s a vírus hogyan „szörfözik” az emberek között. Elmondja, kikre a legveszélyesebb, hogy megérthessék, miért nem találkozunk ilyen sokáig a nagymamával meg a nagypapával. Igyekszik elfogadtatni, hogy ebben a kifordult világban teljesen normális a szobában rendezett piknik, a rendszeresített kekszsütés vagy épp a végtelenített társasozás és a megannyi mese elolvasása/megnézése, ahogy az is, hogy kis barátaikkal most csak a számítógép vagy a telefon segítségével tarthatják a kapcsolatot. E rövid, a hétköznapokat bemutató történet csak a legalapvetőbb szinten oszt meg tudást a koronavírusról, ezért bevezetőnek ideális, de bizonyos kor fölött és némi karanténban töltött idő után mindez ilyen formában még a gyerekeknek is kevés lesz. (Fordította: Bán Zoltán András. Scolar, 2020, 24 oldal, 999 Ft)
A bővebb és mélyebb tájékozódáshoz segítség lehet a kimondottan ismeretterjesztésre szolgáló, többszerzős Koronavírus című könyv, amely mesei körítés nélkül próbál meg minden olyan alapvető és fontos tudnivalót közreadni tömören és könnyen befogadhatóan, amit a gyerekeknek is érdemes tudni az új szóról, amit nemrég tanultak és olyan nagy változást hozott az egész világ életébe. A szakértői (orvosi, tanári, pszichológusi) segítséggel megírt, Axel Scheffler érzékenyítő rajzaival kiegészülő segédlet egyebek mellett arra is kitér, hogy mi lesz, ha elkapja valaki a vírust, mitől függ, hogy ki és milyen mértékben betegszik meg, s miért félnek az emberek. S hogy van-e gyógymód.
A fontos kiadvány a konkrét ismereteken túl a járvány pszichológiai hatásával, annak lelki vetületeivel is foglalkozik, így azt is sorra veszi, milyen, ha ennyi időt otthon kell tölteni, hogyan segíthet egy gyerek a karanténban, hogyan teheti hasznossá magát – és a természetesen mindenkit foglalkoztató kérdést is felteszi: mi lesz ezután? Bár egy ideig nagy buli lehetett otthon maradni és akár csupa olyasmit csinálni, amit korábban nem feltétlenül, nem olyan mértékben volt szabad, de a váratlan és félelmekkel teli teljesen új helyzet – akár a szülői reakció tükrében is – bizonytalanságot szülhet bennük is. Legyen tehát fogalmuk arról, hogy mi és miért zajlik körülöttük, hogy választ kaphassanak a kérdéseikre és feldolgozhassák az esetleges félelmeiket. Szükségük is lehet rá, mert ehelyett rendre csak azt látják, hogy „jön a törzs”, ahol egy Müller Cecília nevű néni a valós kérdéseket nyunyókázva ignorálja, a szülők tanácstalansága láttán pedig az olykor irreális félelmeik akár nehezen feloldható szorongássá növekedhetnek.
(Fordította: Rét Viktória. Pagony, 2020, 15 oldal, ingyenes, elérhető online)
