Könyv

Mutánsok vagyunk

Alessandro Baricco: Barbárok

  • Karafiáth Metta
  • 2020. május 30.

Könyv

A szerző 2006-ban egy esszésorozatban osztotta meg megfigyeléseit a La Repubblica olvasóival a 2000-es évekre kifejlődött új típusú emberekről, akiket ő szimplán barbároknak nevez.

Életünknek 2006-ban már elidegeníthetetlen része volt az interkonnektivitás, a digitális valóság és a valós élet határvonalai kezdtek összeérni. Utólag szemlélve mégis csupán a nyitánya volt ez a világ változásának. Ezért is izgalmas, már-már pikáns olvasói kaland másfél évtizeddel a szövegek születése után végigkirándulni e lazán megírt, de tematikusan szorosan egymásra épülő esszéfolyamon: kortárs tükörben egészen más fénytörésbe kerülnek a kérdései és elméletei.

Hogy kik is ők, akik valami új nyelvet beszélve átírják a gondolkodásról, tudásról és tapasztalatszerzésről eddig vallott elképzeléseinket? Lehet, hogy egy „olyan új faj, amelyiknek a füle mögött kopoltyú van, és úgy döntött, a víz alatt fog élni.” Ha ők átveszik az irányítást, az apokaliptikus változást hoz magával. A barbárok hangosak, érdekérvényesítő erejük hatalmas, homogenizálják a legnagyobb tehetséget is, a középpontba pedig – mint önmagáért való értékeket – az értékesíthetőséget és dekorativitást állítják. Váteszi gondolatok ezek a Facebook és Twitter előtti időkből.

Baricco gondolkodásának középpontjában az értékhez és tudáshoz fűződő viszony változása áll. A könnyebb ellenállás felé haladó barbárok megelégszenek a Google keresője feldobta ismeretanyaggal, nem vágynak elmélyülésre, az számukra avíttas, kevésbé érdekes. Ráadásul fárasztó, időigényes elfoglaltság, szemben a szörföléssel, ami tökéletesen reflektál az emberi gondolkodás csapongására. A barbár kimazsolázza a kulturális élményeket, érdekességeket, és kihajítja a „felesleget”, mindent, ami kevésbé hasznos, legyen az esztétikai vagy tudásbeli matéria. Hogy az oktatási intézmények és a kulturális örökségvédelmi szervek milyen szerepet játszanak e folyamat lelassításában, óriási kérdőjel.

Ám mire idáig jutunk a humorral sűrűn átszőtt esszék során át, óhatatlanul felmerül, vajon nem egy középkorú értelmiségi akad ki a körülötte iszonyú sebességgel változó világon? Vajon nem generációs szembenállásról van szó csupán? Baricco 38 évesen írta a Barbárokat, de benne magában is felmerült e kérdés. „Mutánsok vagyunk valamennyien; néhányan haladóbbak, mások kevésbé, van, aki kissé késésben van, és van, aki semmit sem vett észre, van, aki mindent ösztönösen csinál, és van, aki tudatosan, van, aki úgy tesz, mintha nem értené, és van olyan, aki sosem fogja megérteni (…) De valamennyien készen állunk rá, hogy a víz felé vándoroljunk.” Azóta már benne is vagyunk, és nem csak nyakig.

Fordította: Gács Éva. Helikon Kiadó, 2019, 380 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.