Könyv

Pedellus: Történészek állítják, hogy Közép-Európa utóbbi száz évének történelmét leginkább az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a nacionalizmus alakította, éppen ezért nem meglepő, hogy a Közép-európai Egyetemen külön programot szentelnek a kérdéskörnek. Mit oktatnak a nacionalizmus program óráin?

"A szobatársam vizsgázott fizikából, de nem sokat tudott. Fél óra kínlódás után megkérdezte: Most hányasért feleltet a professzor úr? A tanár így felelt: Hát a négyesért. Ah, hát miért nem tetszett szólni, amikor a kettest elhagytuk?"

"Menjenek csak el az amerikaiakhoz, náluk biztos még úszómedence is van..." - igazít el minket a luxus feltételezett rangsorát illetően a Deutsche Schule Budapest egyik vezetője, és nem is téved: Nagykovácsiban valóban 25 méteres, feszített víztükrű, fedett uszoda áll a diákok rendelkezésére, és mellette még sok egyéb, Magyarországon különlegesnek számító "facility".

nJegyeket, bérleteketÉ Kétezer tanuló önhibáján kívül, további nyolcezer pedig kisebb-nagyobb hiányosságok miatt még mindig nem jutott diákigazolványhoz. Az oktatási tárca diákigazolvány-referense elmondta, gyakran valóban a bonyolult rendszer a hibás azért, hogy nem tudták időben kiosztani az igazolványokat. A megoldás még várat magára: a kárvallottak egyelőre csak reménykedhetnek az ellenőrök empatikus képességeiben. A szakemberek szerint egy budapesti diák évente körülbelül 50 ezer forintot takarít meg igazolványa révén, ebből 36 ezret a BKV-tanulóbérlettel. A feketepiaci ár 4 és 9 ezer forint között mozog. A plasztiklapot ugyan nem hamisítják, de az álelvesztésekkel előfordulhat, hogy egy tanulónak egyszerre két igazolványa lesz. Az Oktatási Minisztérium 4-5 ezerre becsüli a visszaélések számát.

Tiszta Amerika, gondolom, miközben hallgatom, mi mindenre figyel oda a színész ügynöke, amikor - beszélgetésünk közben - egy készülő film gyártásvezetőjével rögzíti a feltételeket telefonon. Pénzről nincs szó - abban már megállapodtak. A többi: hányra megy a kocsi a művészért, hová viszi, és hányra a forgatás végeztével, van-e fűtött lakókocsi a külső helyszínen, kap-e a színész meleg teát, kávét, ennivalót, használja-e a saját ruháját, készülnek-e fotók a forgatásról, s ha igen, kik fogják felhasználni. Aztán: mennyire kell részt vennie a művésznek a majdani promóciós tevékenységben - közönségtalálkozók, reklám, road-show, egyebek. Minden bekerül a szerződésbe - ettől kezdve kőbe van vésve.

Különös élmény: ebben a parádésan szerkesztett (Réz Pál, valamint Lakatos András és Várady Szabolcs munkája), rengeteg eddig kiadatlan verset közlő, majdnem 650 oldalas kötetben voltaképpen csupán 127 lap dokumentálja egy magyar költő normális pályáját a szocializmus időszakában; ezeken az oldalakon olvasható Petri György első két, állami kiadóknál megjelent verseskönyvének (Magyarázatok M. számára, 1971; Körülírt zuhanás, 1974) teljes anyaga.

1980 óta nem jelent meg kötete a Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és később Kormos István által is nagyra becsült költőnek. A dr. Urbán László bámulatos válogatásában és szöveggondozásában kiadott, minden eddiginél teljesebb gyűjtemény most talán ismét megszeretteti a közönséggel üvöltve életigenlő líráját.

Magyar Narancs: 350 millió forintot szánnak a hollandiai magyar évadra, s ennek kb. 30 százalékát reklámra, propagandára. Mi garantálja, hogy ezt hatékonyan költsék el?

Pedellus: Ön a MÚOSZ-ban és a Magyar Rádió sportosztályán tanulta az újságírást, most viszont egyetemi oktatóként próbálja átadni a televíziózásról szerzett tapasztalatait.

J. születése óta mozgássérült. Egy vidéki kisvárosban élt, most végzős szociális szakos. Az általános iskolát magántanulóként végezte el, 15 évesen elkezdte a dolgozók középiskoláját. Egy kétéves tanfolyamra jött Budapestre. Az ELTE-t azért választotta, mert van benne mozgássérült lift - ám a központi épületben, ahova ő járt, csak lépcső volt. Nem tudta megközelíteni a tanulmányi osztályt, a hallgatói önkormányzatot, a büfét, a könyvtárba nem fért be. Az elsőre "feltépték" ismerősök, magasabbra nem jutott, de az óraadókkal sikerült megbeszélni, hogy hozzák lejjebb az órát. "Most már tudok nevetni számos kínos vagy fájdalmas ügyön - mint amikor legurultam egy emeletet a lépcsőn, és a székem előbb ért le, mint én."

Életünk legszebb évei. Szabadság, szerelem, pár szemináriummal súlyosbítva. Nem csoda, hogy egyesek megpróbálják elnyújtani az élvezeteket, és hat, esetleg hét év alatt szerzik meg a diplomát.

Áll az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere a jogi egyetem nagyelőadójában, és huncut mosollyal nézi a hallgatókat. Nem, rajta kívül senki nem volt KISZ-tag, a felismerés pikantériája feloldja az esetleges politikai fenntartásokat tanár és diák között. Maradnak az érdeklődő politológusnövendékek és egy tapasztalt, de fiatalos szakember, aki bevezeti őket a Kádár-korszak rejtelmeibe.

A legkevésbé ismert felsőoktatási intézmények egyike. Egyszerre civil műhely, ahol jól képzett szociológusok, jogászok és kriminológusok dolgoznak, és egy erőszakszervezet utánpótlási bázisa. Ezen az iskolán ezredesek tanítanak, osztályok helyett szakaszok vannak, és a diákok egyenruhában látogatják az órákat.

nLonely planet Az OECD legfrissebb, 42 országot érintő felmérésében 15 éves diákoktól azt próbálták megtudni, hogy magányosnak, kívülállónak vagy ügyetlennek érzik-e magukat az iskolában. A felmérés szerint a koreai és a lengyel diákok 41 százaléka és az albán diákok 40 százaléka magányos az iskolában. A magyar gyerekek 19 százaléka érzi magát magányosnak az osztályteremben, ezzel a lista harmadik helyén végeztünk, a második helyen a svéd és izraeli diákok osztoznak, a legkevésbé pedig a brazil és az angol gyerekek érzik egyedül magukat az iskolában. A felmérés a lógási hajlandóságot is vizsgálta: 45 százalék lógóssal Izrael viszi a prímet, Japánban viszont csak 4 százalék az iskolakerülők aránya. Magyarország a középmezőnyben végzett, a hazai tanulók 18 százaléka jár az iskola mellé időnként.