nLonely planet Az OECD legfrissebb, 42 országot érintő felmérésében 15 éves diákoktól azt próbálták megtudni, hogy magányosnak, kívülállónak vagy ügyetlennek érzik-e magukat az iskolában. A felmérés szerint a koreai és a lengyel diákok 41 százaléka és az albán diákok 40 százaléka magányos az iskolában. A magyar gyerekek 19 százaléka érzi magát magányosnak az osztályteremben, ezzel a lista harmadik helyén végeztünk, a második helyen a svéd és izraeli diákok osztoznak, a legkevésbé pedig a brazil és az angol gyerekek érzik egyedül magukat az iskolában. A felmérés a lógási hajlandóságot is vizsgálta: 45 százalék lógóssal Izrael viszi a prímet, Japánban viszont csak 4 százalék az iskolakerülők aránya. Magyarország a középmezőnyben végzett, a hazai tanulók 18 százaléka jár az iskola mellé időnként.
nSzexórák az egyetemen Egy kanadai egyetemen megkötözéses szex, vagyis bondage órákat hallgathatnak azok a diákok, akik szeretnék megtanulni, hogyan is kell biztonságosan művelni a testi szerelem ezen formáját. A Bondage 101 elnevezésű óra nem része a hivatalos tantervnek, heti egyszeri alternatív kurzusként rendezte meg egy egyetemistákból álló szervezet. A foglalkozásokon való részvétel limitált: egyszerre legfeljebb 15 pár lehet jelen az órákon, amiért alkalmanként 15 dollárt kell fizetniük. A szervezők elmondása szerint nem tartanak perverz gruppenszex show-t az egyetem falai közt, hiszen mindenki fel van öltözve. Michael Joyce, a szervezet szóvivője elmondta: "Olyan kényelmes ruhadarabokat ajánlunk, amelyek nem akadályozzák a megkötözést." A résztvevőknek pokrócot vagy matracot, valamint egy tizennégy és két nyolcméteres darabra szétvágott kötelet kell magukkal vinniük a foglalkozásokra. Az órákon az alapvető biztonsági szabályok között oktatják, hogy a megkötözött személyt soha nem szabad egyedül hagyni, nem szabad olyan kötelet és csomót használni, amelyet aztán nem tudnak kioldani, illetve hogy mindig legyen egy olló a párok keze ügyében.
nLaptopot vagy ágyat Az ontariói Waterlooban található Wilfred Laurier Egyetem 500 dolláros étkezési és tankönyvbont, sőt egy 1500 dollár értékű laptopot vagy személyi számítógépet ígért azon elsőéves hallgatóinak, akik lemondanak a kollégiumi elhelyezésről. A furcsa ajánlatot azért tette az egyetem, mert a kanadai törvények arra kötelezik, hogy minden diákot a campus területén szállásoljon el, de jelenleg nincs elegendő kollégiumi férőhelye, mivel a tartományi iskolarendszer változása miatt ebben az évben mind a 12., mind az utoljára indított 13. évfolyam egyszerre lép be a felsőoktatási rendszerbe. A Wilfred Laurier Egyetem elsősei közül azonban mindössze 41 diák élt a lehetőséggel. Ennek az egyetem vezetősége szerint az az oka, hogy a gólyák pontosan tudják, hogy azok, akik a mostani ajánlat elfogadása mellett döntöttek, minden valószínűség szerint mély barátságokat, közösségi élményeket és rengeteg bulit áldoznak fel 2500 dollárnyi jutalomért.
nDiákigazolvány személyi helyett A Szülők Egyesülete a Gyermekekért kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy minden tanuló alanyi jogon, ingyenesen kaphasson diákigazolványt - áll a közleményben. A szervezet szerint a "hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik", hogy jogszabály zárja ki a diákigazolvánnyal nem rendelkező tanulókat az utazási kedvezményekből. Hiszen a diákigazolvány kiváltása nem kötelező, így adataik szerint "a közoktatásban tanulók 40 százalékának, több mint 500 ezer gyereknek nincs is ilyen okmánya, mivel nem tudják kifizetni a magas kiváltási díjat és a drága fényképet". A szervezet számításai szerint kezdeményezésük - miszerint a diákigazolvány kiváltásának anyagi terheit a költségvetés állja - 5 milliárd forintjába kerülne az államnak. Az egyesület emellett azt is szeretné elérni, hogy akinek van diákigazolványa, annak ne kelljen külön személyi igazolványt is kiváltania, s így két okmányt hordania magával.
nPozitív diszkrimináció Mivel a hátrányos helyzetű fiataloknak alig van esélyük a továbbtanulásra, az oktatási tárca kezdeményezi, hogy a nehéz sorsú roma fiatalok 2005-től már akkor is felvételt nyerhessenek az egyetemre, ha elérik a hivatalos felvételi ponthatár nyolcvan százalékát. Magyar Bálint miniszter a sajtóban megjelent kritikákra válaszolva elmondta, hogy a felsőoktatásba így bekerülő hallgatóknak ugyanúgy kell majd teljesíteniük, mint társaiknak. A miniszter véleménye szerint a hátrányos helyzetűek nem mások elől vennék el a helyet, ez az intézkedés ugyanis része lenne az oktatási rendszer egészét átfogó esélyegyenlőségi programnak. A tárca évente egy-kétezer ily módon felvételt nyerő hallgatóra számít. A miniszter hangsúlyozta: a tervezett intézkedés önmagában nem elég, ezért a tárca egységes, egymásra épülő, az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszert épít ki. A minisztérium ennek feltételeit pályázati források útján kívánja megteremteni.
