A diktatúrát készíti elő a kormány újabb listázós javaslata

  • narancs.hu
  • 2025. május 14.

Közlemény

Az átláthatóságinak hazudott törvényjavaslat gyakorlatilag minden EU-s és alkotmányos alapjogot sért, és lényegében teljesen ellehetetleníthet bárkit, akit a kormány megbélyegez és el akar takarítani.

Kedves Olvasó!

Bekövetkezett a legrosszabb, amitől tartani lehetett: szerdára virradóra a rezsim olyan törvényjavalatot terjesztett az Országgyűlés elé, amire még nem volt példa a rendszerváltás utáni magyar történelemben. A közélet átláthatóságáról című javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezeteket forrásmegvonással és egyéb súlyos következményekkel lehetetlenítenék el. A listára az a szervezet kerülhet, amely – a törvényjavaslat szövege szerint – "Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez". Innentől csak megítélés kérdése, hogy egy sajtóorgánum által megfogalmazott véleménycikk minek számít.

Ez az orosz mintára született javaslat sokkal rosszabb, mint az annak idején meghozott 2011-es médiatörvény; példátlan és vízválasztó az 1990 utáni időszakban. Nemcsak a független sajtó és a civil szervezetek működését tenné lehetetlenné, hanem gyakorlatilag nincs olyan európai uniós és alkotmányos alapjog, amelyet ne sértene. Ezen túl a politikai pártokra és a jövő évi választásra nézve is beláthatatlan következményekkel járhat, gyakorlatilag a nyílt diktatúrát készíti elő.

Bár egyelőre nem tudjuk, hogy elfogadása esetén milyen konkrét intézkedéseket jelentene mindez a Magyar Narancsra és a többi független médiumra nézve, változatlanul ígérjük:

továbbra is ragaszkodunk a sajtószabadsághoz, nem hagyjuk, hogy megfélemlítsenek minket,

és változatlanul hiszünk abban, hogy olvasók és újságírók közösen tehetünk egy jobb Magyarországért. Most még inkább szükségünk van az egymás melletti kiállásra. Ön a legtöbbet azzal tehet ezért, ha támogatja lapunkat, előfizet a Magyar Narancsra!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.