Színház

A szürkeség ragyogása

Kincses Réka és a társulat: Madame Tartuffe

Kritika

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Molière-nek a hataloméhes álszentségről és a vakhitről szóló örökzöldjét inspirációként használva Kincses Rékáék egy üdítő és friss darabot hoztak létre arról, hogyan lehet a hitre alapozva hasznot hajtani magunk számára, nagy léptékben. Az azonban nem egészen világos, hogy mi értelme volt az eredeti szerepek nemeit rendre felcserélni, mert ezekkel a váltásokkal aztán sem a darab, sem az előadás nem kezd semmit.

Kőszínházakban nálunk kevéssé megszokott, független produkcióknál azonban bevett módszer, hogy egy-egy darab a részt vevő színészek vezetett improvizációi nyomán születik. Jó esetben így a szövegek szájhoz állók lesznek és a jelenetek elevenebbnek hatnak, mint az előre megírt párbeszédek esetén. Ennek minimum feltétele egy ebben az alkotói módszerben járatos, jó író- és szerkesztőkészséggel rendelkező szerző és egy hasonló kvalitású dramaturg – ők Kincses Réka és Enyedi Éva személyében adottak voltak. A technika kockázata, hogy a keresetlen ösztönösség a feszesség rovására mehet, és a sűrűbb pillanatokat üresjáratok, súlytalan mondatok és történések lazíthatják fel. A Madame Tartuffe a sajátos alkotói folyamat színét és fonákját egyaránt példázza.

A történet szerint a kerekesszékbe kényszerült Tartuffe asszony és Orgon kisasszony egy berlini természetgyógyász iskolában találkoznak és barátkoznak össze. Madame Tartuffe miután megszerzi a képesítést, önmagát is talpra állítva sikeres gyógyítóként praktizál Berlinben. Évekkel később azonban egy szerencsétlen kimenetelű eset következtében kénytelen a tevékenységét elköltöztetni Németországból, munkatársaival együtt így kerül Orgon édesapjának balatoni házába, ahol sufnituning üzemmódban folytatja a testek-lelkek gyógyítását. Orgon férje erősen szkeptikus Tartuffe dolgait illetően, ám a remek beleérző, megfigyelő- és meggyőzőképességgel megáldott nő sajátos terápiája valóban segít a családnak egy számukra megoldhatatlan helyzetben. Egy bűntudatot felmasszírozó, katartikus pszichodrámás játékkal és némi utókezeléssel Tartuffe eléri, hogy Orgon apja a teljes birtokot az alapítványára írja át. De a család az utolsó utáni pillanatban mégis el tudja zavarni a gyógyító asszonyt és a sleppjét, ráadásul Tartuffe röviddel ezután belehal a saját „teljes sejtújító öngyógyításába”. Mindezek ellenére vagy éppen ezek miatt a Balaton partján a Madame Tartuffe Természetgyógyászati Központ megnyitja kapuit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.