Innen szép álmodni

Szijj Ferenc: Ritka események

A szerző szemlélődő szereplője a valóságnak, megfigyelései hol rabul ejtik, hol elengedik, ha hagyja, emlékei a megfigyelő szabadságát, pontosságát, egyben szorongását engedik sejtetni. „Azt mondták, akkor szabadulhatok ki / ebből a szobából, ha megoldom / a feladványt, de nem tudom / milyen feladványról van szó, / nem látok semmit, ami feladvány / lehetne, nézem, hogy sarkok, ablakok, / falak és mennyezet, osztok, szorzok, / de nem tudok rájönni.” (III/92 – Szabadulás)

Itt van háromszor kilencvenkilenc vers, jól befogadható ciklusokban, tematikus átjárással és erős drámai ívvel. A társadalmi viszonyok aprólékos finomságú, egyszerre empatikus és ironikus észlelése, a hol rácsodálkozó, hol kognitív szemlélet, és a minimális szabadságszint deficitjei miatti szorongások szervezik narratívába a verseket. A szövegeket pedig rafinált kis szálak hálózzák be, amelyek nélkül nem is tudnánk elképzelni egy Szijj Ferenc-kötetet, ilyenek a mindent átható zenei utalások és persze a groteszk humor. Na meg a szerkesztettség, az a megbízható olvasói érzés, hogy itt bizony semmi sincs véletlenül, végül minden a maga helyén van, vagy oda kerül.