Film

Egy zseni gyermekkora

Steven Spielberg: A Fabelman család

  • 2023. január 18.

Kritika

Spielberget szokták a világ legjobb filmrendezőjének is nevezni egyesek. Nagyon nem az, viszont az újabb kori, elsősorban amerikai filmtörténetnek, és a műfajra gyakorolt amerikai kulturális befolyás kizárólagossága miatt a világ filmtörténetének is csakugyan meghatározó, kifejezetten emblematikus alakja.

Nagyjából fél évszázaddal ezelőtt Coppolával, Scorsese-vel, Lucasszal és másokkal, az avítt hollywoodi műfaji filmezéstől elszakadni merészelő, az európai újhullámok, ázsiai filmek szemléletét integráló nemzedékkel indult, és azt az utat is járta végig, mint pályatársai, ki így, ki úgy: az elért és megérdemelt sikert követően előbb-utóbb mindannyian maguk mögött hagyták az izgalmas, újító szellemű alkotói szemléletet, s ugyanannak a Hollywoodnak (nevezzük az egyszerűség kedvéért így az amerikai mainstream filmet) váltak arcaivá, amelyet meghaladni akartak. Már, ha meg akarták haladni ezt a hollywoodoskodást egyáltalán. Vagy nem is? Utat nyitottak a független filmes látásmód érvényesülésének, integrálták a kortárs művészfilm eredményeit (látásmódját, dramaturgiáját, képi merészségét stb.) a mainstreambe – kiüresítve azokat, megágyazva, elsősorban Spielberg, napjaink infantilis szuperhősös baromságainak.

Spielberg most közönség elé bocsátott kvázi önéletrajzi anekdotafüzérét egy másik legnagyobb filmrendező jelenete zárja. Az ájult rajongással egyszersmind parodisztikusan megjelenített John Ford már-már beavatással felérő tanácsa, amelyet Spielberg ifjú titán alteregójának ad – Mester okítja zöldfülűt, épp csak taslit nem ad –, egyszerre nevetséges és tanulságos. A tanács veleje: a film semmi más, merő hatás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.