Színház

Problémalajstrom

Béranyák

Kritika

Czukor Balázs nagy fába vágta a fejszéjét. S hogy a kísérletének eredménye felemás lett, az azért is lehet, mert a téma ugyancsak nehezen megközelíthető. 

Problémafelvetésével és kockázatvállalásával a darab remekül illeszkedik a Vígszínház Házi Színpadának produkciói közé, ahol az utóbbi időszakban a jelen égető kérdéseivel foglalkozó előadások kerültek előtérbe. Ilyen a több mint négy éve műsoron tartott, Pass Andrea írta és rendezte Vándorkutya, A rendes lányok csendben sírnak Durica Katarina-regény Paczolay Béla rendezésében, és ilyen a mostani évadban bemutatott K utazásai is, a friss diplomás Gardenö Klaudia rendezésében.

A béranyaság kérdése több irodalmi műben is megjelent a közelmúltban, például Sofi Oksanen 2020-ban magyarul is olvasható A kutyafuttató című regényében, vagy Vonnák Diána Látlak című kötetének Ugyanaz a vér kering című nagyszerű novellájában. Mindkét alkotás arra tett sikeres kísérletet, hogy a melodrámát elkerülve mutassa meg a kiszolgáltatottság borzalmát. E két szöveg azért is nagy teljesítmény, mert rettentő nehéz kellő távolságtartással és megfelelő közelséggel is kezelni, hogyan zsákmányolja ki a nyugati jólét a keleti nyomorban élő nők testét, nem kihagyva a nyerészkedő ügynökségek és klinikák szerepét sem.

Ez a szkeccses formájú előadás arra törekszik, hogy kívülről is láttassa a történetet. A gyorsan váltakozó jelenetek mindig csak felmutatnak egy-egy kapcsolódó morális problémát, majd, amikor már ráláttunk ezekre, hajtanak is tovább a következőre. „Amikor a felkészülési időszakban közelítettem a témához, szembetűnő volt, hogy a béranyaság jelenségének minden szelete egy teljes színdarab kibontásának a lehetőségét rejti magában…” – mondta Czukor Balázs egy interjúban. Ez valóban így van, olyannyira, hogy a nézőtéren is úgy érezzük, jó lett volna elmerülni egyikben vagy másikban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.