Színház

Problémalajstrom

Béranyák

Kritika

Czukor Balázs nagy fába vágta a fejszéjét. S hogy a kísérletének eredménye felemás lett, az azért is lehet, mert a téma ugyancsak nehezen megközelíthető. 

Problémafelvetésével és kockázatvállalásával a darab remekül illeszkedik a Vígszínház Házi Színpadának produkciói közé, ahol az utóbbi időszakban a jelen égető kérdéseivel foglalkozó előadások kerültek előtérbe. Ilyen a több mint négy éve műsoron tartott, Pass Andrea írta és rendezte Vándorkutya, A rendes lányok csendben sírnak Durica Katarina-regény Paczolay Béla rendezésében, és ilyen a mostani évadban bemutatott K utazásai is, a friss diplomás Gardenö Klaudia rendezésében.

A béranyaság kérdése több irodalmi műben is megjelent a közelmúltban, például Sofi Oksanen 2020-ban magyarul is olvasható A kutyafuttató című regényében, vagy Vonnák Diána Látlak című kötetének Ugyanaz a vér kering című nagyszerű novellájában. Mindkét alkotás arra tett sikeres kísérletet, hogy a melodrámát elkerülve mutassa meg a kiszolgáltatottság borzalmát. E két szöveg azért is nagy teljesítmény, mert rettentő nehéz kellő távolságtartással és megfelelő közelséggel is kezelni, hogyan zsákmányolja ki a nyugati jólét a keleti nyomorban élő nők testét, nem kihagyva a nyerészkedő ügynökségek és klinikák szerepét sem.

Ez a szkeccses formájú előadás arra törekszik, hogy kívülről is láttassa a történetet. A gyorsan váltakozó jelenetek mindig csak felmutatnak egy-egy kapcsolódó morális problémát, majd, amikor már ráláttunk ezekre, hajtanak is tovább a következőre. „Amikor a felkészülési időszakban közelítettem a témához, szembetűnő volt, hogy a béranyaság jelenségének minden szelete egy teljes színdarab kibontásának a lehetőségét rejti magában…” – mondta Czukor Balázs egy interjúban. Ez valóban így van, olyannyira, hogy a nézőtéren is úgy érezzük, jó lett volna elmerülni egyikben vagy másikban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.