Könyv

Még a sajtot sem szereti

Jehan Paumero: A hazám és az otthonom – Magyarország egy francia szemüvegén át

Kritika

A cím rejtett paradoxona előre jelzi a mű tétjeit: a „hazám” és az „otthonom” nem egymást fedő kifejezések, mégis egymásra simulnak.

A kettősségből fakad a könyv izgalma: a Franciaországban született Paumero kívülállóként néz ránk, de belülről ismeri a mindennapjainkat. Nem a nagy történelmi tablók felől közelít, hanem a mindennapok apró jelenségeit ragadja meg. A kenyérre ragasztott vonalkódos matrica, egy vendéglátós furcsa modora, a miniszterelnök növekvő pocakja éppúgy témája, mint a kisvárosi kocsmák társadalmi szövete – ezekből a mikroszkopikus részletekből építkezik.

Szent Ágoston Vallomásai óta tudjuk, hogy az egyéni életút őszinte feltárása túlmutat a magánéleten: közösségi tanulsággá, irodalmi értékké válhat. Ágoston bátran, már-már kéjelegve beszélt bűneiről, tévedéseiről és útkereséséről, s ezzel a modern vallomásirodalom ősforrását teremtette meg. Jehan Paumero más közegben és jóval könnyedebb hangon, de hasonló szándékkal ír: saját életének, idegenségének, kételyei­nek és felfedezéseinek felmutatásával belőlünk is önreflexiót vált ki: ez egy felnövéstörténet. Ha Ágoston az isteni kegyelem felé vezető utat kereste, Paumero a hétköznapi otthonosságot és identitást kutatja az elmúlt évtizedek Magyarországán, bátran, őszintén tárja fel a legszemélyesebb tapasztalatait is.

A magyar irodalomban nem példátlan, hogy valaki „idegenként” reflektál a magyarságra. Krzysztof Varga Turulpörkölt című, 2009-ben megjelent esszéregénye például egyszerre kegyetlenül kritikus és fájdalmasan nosztalgikus: a lengyel származású szerző a magyar identitástörténet groteszk és tragikus színfoltjait boncolja. Paumero nem akarja megfejteni a magyar lélek történelmi rejtélyeit, ő inkább együtt él a középgenerációs értelmiségiekkel, és a részletekben keresi az ország valódi arcát. Míg Varga turult és pörköltet tett az asztalra, Paumero kenyérhéjat és egy pohár sört: minden­napi, szinte banális képekkel dolgozik, nem elemez, hanem mesél, nem rendszerez, hanem átél és megosztja a ráismerés élményét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.