318 ezer embert mozgósítottak az orosz hadseregbe

Külpol

Már majdnem a harmadukat el is vitték harcolni. Erről maga az orosz elnök számolt be pénteken.

„Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren. Az orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amelynek célja 300 ezer ember fegyverbe állítása volt. Putyin pénteken azt mondta, hogy a többlet az önkéntesek bevonulásának köszönhető, akiknek „száma nem csökken”, a harci övezetbe vezényelt létszámon felüli állomány pedig kiképzésben vesz részt.

A Kommerszant című lap portálja a tudósításában megjegyezte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter október 28-án, a részleges mozgósítás lezárásáról beszámolva arról tett jelentést Putyinnak, hogy a harci övezetbe 82 ezer mozgósított katonát vezényeltek. Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket.

A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjedhet ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, illegális fegyveres csoport szervezése, légi, vízi vagy vasúti közlekedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el. Kivételt képeznek azok is, akikre a bíróság radioaktív anyagokkal elkövetett törvénysértés, hazaárulás, kémkedés, állami tisztségviselő elleni merénylet, nemzetközileg védett személyek vagy intézmények elleni támadás, erőszakos hatalomátvétel, fegyveres felkelés, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felhívás, gyűlöletre vagy ellenségeskedésre való uszítás, az emberi méltóság megalázása miatt szabott ki büntetést.

Putyin csütörtökön elrendelte, hogy a szerződéses és a mozgósított katonák kapjanak 195 ezer rubel (mintegy 1 millió 274 ezer forint) egyidejű kifizetést. Ez megegyezik a mozgósítottak minimális havi ellátmányával.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.