Az ukránok szerint rakétatárolónak használják a kurszki atomerőművet az oroszok

Külpol

A védelmi tárca illetékesei a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közbelépését sürgeti.

Ukrán értesülések szerint Oroszország a kurszki atomerőművet iráni ballisztikus rakéták és drónok tárolására és karbantartására használhatja – közölte honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.

„Információ érkezett arról, hogy az orosz hadsereg rakéták tárolására és karbantartására használja a kurszki atomerőmű és a kapcsolódó vállalkozások területét. Az elmúlt hetekben az orosz fegyveres erők rakétákat szállítottak az Sz-300-as rendszerekhez a Kurszkatomenergoremont vállalat földalatti hangárjaiba, amelyek a kurszki területen lévő Ivanyino falu közelében helyezkednek el. Október végén több, ismeretlen rakományú, iráni gépkocsirendszámú civil teherautó érkezését is észlelték ezeknél a hangároknál” – írta a katonai hírszerzés.

Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a Kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van –, az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására. „Nem kizárt az iráni ballisztikus rakéták jelenléte ezekben a földalatti tárolókban” – tette hozzá a hírszerzés.

A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) képviselőinek alaposan ellenőrizniük kellene.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.