87 ezer orosz katonát vezényeltek eddig a frontra a részleges mozgósítás keretében

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. november 1.

Külpol

Elvileg 300 ezer embert mozgósítottak, de eddig nem küldték mindannyiukat a háborús övezetbe. 

Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.

"87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak" – fogalmazott.

A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború során. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.

Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a "különleges hadműveletben" már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan 300 ezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.

A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”