"Ha egy egyetem arra kényszerül, hogy elhagyja a saját országát a kormány miatt, az nagyon szomorú és példátlan" - fejtegette Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament szerda kora esti, Magyarországról szóló vitájában.
A szerdai vitát egyébként nem sok képviselő követte, a terem nagyjából üres volt, a 750 képviselőből jó ha két tucat politikus ült bent és figyelte az eseményeket.
A baloldali Timmermans több képviselőhöz hasonlóan felemlegette, hogy az előző EP-vita óta új szakaszba lépett a Stop Soros miatt kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, hogy a magyar parlament elfogadta a túlóratörvényt és hogy a fideszes médiát összeterelték egy alapítványban megnehezítve a polgárok valós információkhoz való hozzáférését.
| Miről vitáznak? „Magyarországi alapvető jogok” címmel vitáznak az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelyben értékelik a jogállamiságot és az alapvetői jogokat érintő fejleményeket. Mint ismert, tavaly szeptemberben az EP elindította a Lisszaboni szerződés szerinti eljárást, amelynek értelmében Magyarország akár el is veszítheti a szavazati jogát. A képviselők a szeptember óta eltelt időszak eseményeit tekintik át. Többen közülük aggasztónak találta a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóratörvény módosítását, valamint a Central European University (CEU) távozását. |
A vitában megszólalt Judith Sargentini, aki az Európai Parlamentben a holland Baloldali Zöldek tagja, a Magyarországról szóló, tavaly elfogadott jelentés összeállítója. Sargentini szerint szeptember óta csak rosszabb lett a helyzet Magyaországon. A képviselő szerint elüldözték a CEU-t, büntetik a hajléktalanokat, felállították a közigazgatási bíróságokat, menekültstástuszt kapott a hazájában elítélt volt macedon miniszterelnök, Gruevszki. Sargentini azt mondta, gondolják végig, hogyan vioszonyulnak Orbánékhoz, mert a magyar kormány csak az időhúzásra játszik, nem fogad el semmilyen kritikát.
| ||
Több képviselő szóvá tette, hogy az Európai Tanács nem lép fel elég határozottan, a magyar kormány meg semmibe veszi az Európai Parlamentet, hiszen el sem mentek a mai vitára. Mások a magyarországi korrupciót kárhoztatták, szóvá tették, hogy uniós pénzek tűnnek el, nyomás alá helyezték a civileket, igyekeznek elhallgatatni a kritikusokat.
| Soros, Soros, Soros! Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy nem fog részt venni ezen a vitán, mert véleménye szerint ez egy „Soros György-féle szeánsz, választási gyűlés, kampányesemény” lesz. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója mai közleményében ugyancsak azt nyilatkozta, hogy az Európai Parlament Magyarországról szóló vitája a Soros György-féle bevándorláspárti politikusok kampányeseménye, amihez nem asszisztál a magyar kormány és a miniszterelnök. A Fidesz-KDNP EP-képviselői képviseltetik magukat a vitában. |
A vita során felszólalt a Párbeszéd képviselője, Jávor Benedek is, aki azt mondta, Orbán megfutamodott, már nincs mit mondania, hiszen az utóbbi hónapokban olyasmik történtek Magyarországon, amik bebizonyították: ráléptünk a putyini útra.
| ||
Az MSZP-s Szanyi Tibor arról beszélt, hogy a rendszerváltás egykori szereplő, a fideszes politikusok ma már dúsgazdagok. A demokratikus viszonyokat illetően a helyzet szerinte egyre rosszabb: "képviselőket ütlegeltek a köztelevízió épükeltében, akiket most bűncselekmény vádjával" állítanának bíróság elé. A DK-s Niedermüller Péter szerint Orbánnak semmi nem számít, csak a hatalom, ezért elárulja a saját országát. “Ennek a politikának nincs helye az unióban” - jelentette ki.
A jobbikosok megosztottak voltak. Balczó Zoltán szerint Orbán a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épít. Kiszabadította a gyűlületet a palackból. Ám a Jobbik otthon akarja megvívni a küzdelmet, nem Brüsszelben. Morvai Krisztina - aki a párt jóvoltából élvezi a brüsszeli jólétet, de időközben hátat fordított a pártnak és a Fidesz felé gravitál - Sargentinit kritizálta, szerinte már senkit nem érdekel az EU-ban ez a téma, és azt javasolta a holland politikusnak, keressen magának valami más ügyet. Érdemes megnézni, hogy Melania Ciot, az unió soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára milyen arcot vágott Morvai beszéde után:
| ||
A portugál szocialista Carlos Coelho szerint az EU nemcsak a közös piacot jelenti, hanem közös értékeket is. Felemlegette az újságok összevonását a fideszes alapítványba, azt mondta, embertelen módon bánnak Magyarországon a menekültekkel. Szerinte a pénzügyi támogatásokat az alapjogokhoz kell kötni. El kell kezdeni a 7-es cikkely szerinti eljárást. "Az identitásunkat fenyegeti ez a helyzet." - hangsúlyozta.
Szobrot Orbánnak
A fideszes Deutsch Tamás szerint csak az EP balliberálisai erőltetik ezt a kérdést újra meg újra. Úgy vélte, nem tudják elfogadni, hogy a magyar választók többsége más szeretne, nem akarja a migránskvótát, meg akarja védeni az ország határait.
A fideszes Gál Kinga szerint az országot kritizálóknak hol az a bajuk, hogy megjelenik az EP-ben a magyar miniszterelnök, hol az, hogy nem. Szerinte szó nincs arról, hogy államosították volna a sajtót, és egyetemet sem zártak be, ez az egész csak egy ellenzéki permormansz. Tőkés László szerint ezt az egészet csak a zöldek és cinkosaik kényszerítették ki, meg akarják bélyegezni Magyarországot.
| ||
Néhány nem magyar képviselő megvédte Orbánékat, álhíreket emlegetett, partalan vitákról beszélt, Olaf Stuger holland szabadságpárti politikus szerint pedig egyenesen szobrot érdemelne a magyar miniszterelnök a migráció elleni harca miatt.
A vita végén újra szót kért Timmermans hangsúlyozva, nem arról van szó, hogy az EP támadná Magyarországot. "Senki nem kényszerítette Magyarországot arra, hogy az EU tagjává váljon. Sok előnyt tapasztalt azzal, hogy taggá vált. De nem csak jogok vannak, hanem kötelezettségek is" - jelentette ki. Szerinte az EU-nak igenis joga van számon kérni tagjain a demokratikus normákat.
