A norvég miniszterelnök szerint az „illiberális” hatalmak nem értik, hogy a civil szférának miért kell függetlennek lennie

  • narancs.hu
  • 2017. május 8.

Külpol

Vagy csak nem akarják.
Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint Magyarországnak és Lengyelországnak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását. Solberg szerint nem felügyelheti a két ország a civil társadalomnak szánt pénzeket – írja a uniós ügyekkel foglalkozó EUObserver.
Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, hogy Norvégia álljon el azon követelésétől, miszerint a civil szféra támogatására szánt úgynevezett EGT-alapok szétosztása független adminisztratív testületen keresztül történjék. Solberg a két kormány fölvetését határozottan elutasította.
A norvég kormányfő szerint az „illiberális” hatalmak nem értik, hogy a civil szférának miért is kell függetlennek lennie. „A civil szférát államilag nem kontrollálhatják” – mondta a norvég miniszterelnök.
false

Az EUObserver szerint Solberg előhozta ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia azért kezdeményezte az úgynevezett EGT-alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében tizenöt fejletlenebb uniós tagországban, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához. A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek nagyjából 10 százaléka civil szervezetekhez kerül, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.

A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.