Amerika kibertámadást indított Irán ellen a lelőtt drón miatt

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. június 23.

Külpol

Sajtóértesülések szerint Donald Trump titokban adott utasítást az akcióra.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a héten Irán ellen, az amerikai drón lelövése miatt – jelentette a helyi sajtó.

Az IRNA, iráni állami hírügynökség úgy értesült, hogy az iráni Forradalmi Gárda a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött semmisítette meg az RQ-4A Global Hawk típusú drónt közép-európai idő szerint csütörtök hajnali fél kettőkor. Washington azt állítja, hogy a drón nemzetközi légtérben volt.

A The Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi.

A támadásokat már hosszabb ideje tervezték, először azért akartak visszavágni, mert állítólag iráni szabotőrök pár hete megrongáltak két olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben. Washington Iránt tette felelősség a szabotázsért, Teherán viszont határozottan cáfolta ezt.

A kibernetikai támadásra a sajtó értesülései szerint Donald Trump elnök adott utasítást titokban. Az amerikai védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni az értesülést, amely magát megnevezni nem kívánó katonai forrásokból származik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.