Andrzej Duda nyert a lengyel elnökválasztáson, de a varsói főpolgármesternek még van esélye a második fordulóban

  • narancs.hu
  • 2020. június 29.

Külpol

A most alulmaradt ellenzéki jelöltekre szavazók többsége feltehetőleg Trzaskowskit támogatja majd.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda nyerte meg az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját, de nem szerezte meg a voksok abszolút többségét, így az ő és a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester részvételével második fordulót kell tartani – írja az MTI az urnazárást követően végzett első exit poll felmérések alapján.

Andrzej Duda a szavazatok 41,8 százalékát nyerte el. Mögötte Rafal Trzaskowski végzett a voksok 30,4 százalékával. Összesen 11 induló jelölt közül a harmadik a függetlenként induló Szymon Holownia lett a felmérésekben jelzettnél magasabb, 13,3 százalékos eredménnyel.

A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak a voksok 7,4 százalékát szerezte meg. Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő 2,9 százalékos, a Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw-Kosiniak-Kamysz pedig 2,6 százalékos eredménnyel végzett.

Előzetes adatok szerint magas, 62,9 százalékos volt a részvételi arány. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, az eddig legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban kedd estére ígéri, addigra befutnak a lengyel külképviseleteken megtartott voksolás eredményei is. Külföldön 374 ezren regisztráltak, ami a szavazók mintegy 2 százalékát jelenti.

A második fordulót július 12-én tartják meg. A most alulmaradt ellenzéki jelöltekre szavazók többsége feltehetőleg Trzaskowskit támogatja majd.

A szavazást követően Andrzej Duda gratulált az összes riválisának. Rámutatott, jelentősen jobb eredményt ért el, mint a 2015-ös választás első fordulójában, amikor a voksok 34,8 százalékát nyerte el. Bejelentette a kampány folytatását is a második forduló előtt. Úgy véli, programja "nagyon sok, Lengyelországot illető ügyben" megegyezik a negyedik helyen végzett Bosakéval.

Rafal Trzaskowski megköszönte az ellenzéki többségű szenátus, valamint az őt támogató egyes önkormányzatok segítségét. "Nélkülük már régen túl lettünk volna a választáson, most viszont esélyünk van győzelemre" – jelentette ki. Ezzel arra utalt, hogy ő akkor váltotta le a PO korábbi, alacsony támogatottságú jelöltjét, amikor az ellenzék a koronavírus-járványra hivatkozva kikényszerítette az eredetileg május 10-re kiírt szavazás elhalasztását.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.