Ha az utolsó orosz katona is elhagyja Ukrajnát, lehet békéről tárgyalni Oroszországgal, addig nem – nyilatkozta a BBC-nek Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
A HVG idézi Klicskóé mellett David Arahamijának, az ukrán békedelegáció vezetőjének a nyilatkozatát, aki úgy látja, a legkorábban augusztus végén ülhetnek asztalhoz az oroszokkal, mert addig az ukrán hadsereg ellentámadásokat hajt végre, és a mostaninál jobb pozícióból kezdheti a tárgyalást.
Klicsko nem tart attól, hogy a nyugati országok majd nyomást gyakorolnak Ukrajnára, s elvárják, hogy tegyen engedményeket az oroszoknak. Az egykori profi ökölvívó azt mondta, az oroszok kompromisszumot emlegettek, és hogy megoldást kell találni, de ukrán területeket átengedni Oroszországnak nem kompromisszum, az vállalhatatlan.
A polgármester szerint ahhoz, hogy Ukrajna kompromisszumot kössön, az kell, hogy az oroszok elhagyják az ukránok szülőföldjét. Emlékeztetett, hogy ez a háború az oroszok, az Orosz Föderáció számára is tragédia, és ha most még nem is értik meg az ott élő emberek, hamarosan rájönnek, hogy fölösleges életeket áldozni Putyin ambícióiért.
Ukrajna és Oroszország békedelegációi május 29-én Isztambulban találkoztak, azóta csak online egyeztetés zajlott, szemlátomást eredménytelenül.
Ukrajna számára pedig most minden eddiginél fontosabb a nyugati segítség, mert a keleti hadszíntéren az orosz csapatok lassan előrenyomulnak – olvasható a 24.hu elemző írásában.
Az ukrán veszteségekről szóló beszámolók egy ideje már az ukrán sajtóban is nyilvánosak. Június elsején Zelenszkij elnök napi 60-100 halottról beszélt, június közepén pedig napi ezer halottat és sebesültet említettek.
Annak, hogy most már nyilvánosságra hozzák ezeket az információkat, egyrészt az lehet a magyarázata a 24.hu szerint, hogy az ukrán vezetés így készítheti fel a közvéleményt egy esetleges harctéri kudarcra, mert bár most mindenki elszánt, előfordulhat olyan helyzet, amikor vissza kell vonulni keleten a totális vereség megelőzése érdekében. A veszteségekről szóló hírek a nyugati nyilvánosságnak is szólhatnak, hogy fönntartsák a figyelmet és érzékeltessék, miért van szükség a támogatásra.
Az Egyesült Államok a legnagyobb támogató, ami a fegyvereket és a fölszerelést illeti: szerdán újabb egymilliárd dollárnyi segélyről döntöttek Amerikában. Az utóbbi időben elsősorban tüzérségi fegyvereket, rakétarendszereket küld az USA. A nagyobb országok mellett Szlovákia helikopterekkel és sorozatvetőkkel, Csehország önjáró tüzérségi eszközökkel, harckocsikkal és harcjárművekkel, Görögország kétszáz gyalogsági harcjárművel segít.
