Az EU-tagországok jóváhagyták a Brexit-megállapodást

  • narancs.hu
  • 2020. december 29.

Külpol

Charles Michel, Ursula von der Leyen és Boris Johnson szerdán írják alá a dokumentumot. 

Az uniós tagállamokat tömörítő Tanács kedden írásbeli eljárás útján elfogadta a múlt csütörtökön az Európai Unió és Egyesült Királyság között létrejött kereskedelmi egyezmény aláírásáról és annak 2021. január 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról szóló határozatot - áll a brüsszeli testület kedd esti közleményében.

A megállapodást a két fél szerdán írja alá. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Unió nevében, Boris Johnson miniszterelnök pedig Londonban az Egyesült Királyságot képviselve szignálja a dokumentumot.

Az egyezmény ideiglenes alkalmazása azért vált szükségszerűvé, mert a megállapodást az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ami már csak az új évben lesz lehetséges. Az ideiglenes alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felek megelőzzék a január 1-jéig érvényes átmeneti időszak lejártával járó, a polgárok és a vállalkozások számára is kockázatokat rejtegető súlyos következményeket.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.