Biden aláírta a fegyvertartást korlátozó törvényt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. június 25.

Külpol

Megvizsgálják a fegyvert vásárló emberek előéletét az Egyesült Államokban, hogy kiszűrhessék azokat, akik közveszélyesek lehetnek.

Aláírta Joe Biden amerikai elnök a fegyverek birtoklásának és viselésének biztonságosabbá tételét célzó törvényt, amely a fegyvertartás korlátozását segítő, évtizedek óta a legfontosabb jogszabály az Egyesült Államokban.

Az elnök szombaton emelte törvényerőre aláírásával a jogszabályt, amelyet csütörtökön a szenátus, pénteken pedig a képviselőház is megszavazott. Ez elképzelhetetlennek tűnt a közelmúltban lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok előtt. Joe Biden maga sürgette a törvény kidolgozását, és abban részt vett mindkét nagy párt.

Az elnök történelmi vívmánynak nevezte a törvényt, amely szerinte sok életet fog megmenteni. Biden néhány órával azelőtt látta el kézjegyével a dokumentumot, hogy elindult volna két európai csúcstalálkozóra.

A két nagy párt közti kompromisszumok eredményeként megszületett, a megelőzési programokra és áldozatsegítésre 13 milliárd dollárt előirányzó törvény egyebek között vizsgálatnak veti alá a fegyvervásárlást tervezők előéletét, hogy kiszűrhessék közülük azokat, akik veszélyesek a társadalomra. Lehetővé teszi, hogy az egyes államok hatóságai indokolt esetben elkobozzák a már eladott fegyvereket, és nagyobb ellenőrzést igyekszik biztosítani az illegális fegyverkereskedelem ellen.

A törvénynek biztosan nem lesz egyszerű érvényt szerezni.

 

Az amerikai szabályozás szigorítását az elmúlt hónapok súlyos fegyveres ámokfutásai gyorsították fel. Csak májusban két tömeggyilkosságot követtek el lőfegyverekkel: egy texasi elemi iskolában 19 gyermek és 2 felnőtt halt meg, a New York állambeli Buffalóban pedig 10 színes bőrű halálos áldozata volt egy lövöldözésnek egy szupermarketben.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.