Bércsökkenéstől és elbocsátásoktól tartó százezrek szüntették be a munkát hétfőn: ötven érdekvédelmi szervezet, négy közalkalmazottból három csatlakozott az akcióhoz. Sztrájkoltak az önkormányzati tisztviselők, a pedagógusok, az orvosok, a szakápolók, a rendőrök, a büntetés-végrehajtásban dolgozók. Demonstráltak a nyugdíjasok, az ösztöndíjakat és a támogatási rendszert féltő egyetemisták, a gyermeküket nevelő anyák. Nem fogadták a betegeket a kórházak, nem működött a vámszolgálat, a lakosság-nyilvántartó, a földhivatal. Hétfőn az egyetlen adminisztratív eljárás, amit igényelni lehetett, a halotti papírok kibocsátása volt. A tömegközlekedésben dolgozók szolidarizáltak, néhány órára leállt az ország. A sztrájkot kisebb-nagyobb utcai konfliktusok előzték meg: kisnyugdíjasok láncolták magukat a kormány épülete elé, és kihallgatást követeltek Traian Basescu államelnöktől. A gyes csökkentése ellen tiltakozó anyák szennyes pelenkákat lobogtatva vonultak fel, így jelezték, hogy valami bűzlik a szociális rendszer körül. Az egyetemistaszervezetek hetekig tüntettek az oktatási minisztérium előtt, a pedagógusok az érettségi bojkottjára készültek. A diákok és a szülők viszont a tanársztrájk ellen tiltakoztak: nemcsak a kormány elleni ellenszenv erősödik, de nő a társadalmon belüli feszültség is. A sztrájkot megelőző május 19-i tüntetéseken a szakszervezetek szerint hatvanezer, a rendőrség becslése szerint negyvenezer ember özönlött Bukarestbe az ország minden tájáról. Romániában 1989 óta nem volt ilyen léptékű demonstráció, mely hol kedélyes fiestába torkollt, hol meg tettlegességig fajult (a mindenre elszánt nyugdíjasok közül többet előállítottak a rendőrök).
A kormány hol "korbáccsal", hol ígéretekkel igyekszik csillapítani az indulatokat. A tanügyi miniszter a szakszervezeteket vádolta zsarolással, és azzal, hogy sztrájkra kényszerítik a pedagógusokat, az érdekvédők viszont a kormányt marasztalták el a nyomásgyakorlás miatt. Az oktatásban kitapintható a rettegés - 17 ezer alkalmazottat bocsátanak el a következő tanév kezdetéig, valóságos kenyérharc folyik minden egyes osztály indításáért. Emiatt a magyar iskolák körül is fellángolt a küzdelem, egyre nehezebb kiharcolni a kisebbségi oktatásért járó emelt támogatású osztályokat. Emil Boc miniszterelnök arra kérte a tiltakozókat, ne "kompromittálják" magukat, és elsősorban a tanév befagyasztásával fenyegetőző pedagógusokat igyekezett jobb belátásra bírni. A nyugdíjasokat arra figyelmeztette, hogy a csökkentés most nem egyszerűen gazdasági szükségszerűség, hanem "nemzetbiztonsági" kérdés, az állam működőképessége a tétje annak, hogy sikerül-e visszafogni a kiadásokat. Mihai Seitan munkaügyi miniszter azzal sokkolt, hogy ha az idén is elmarad a kiadáscsökkentés, jövőre akár felükre is zsugorodhatnak a közalkalmazotti bérek.
Az általános felháborodást azok a megszorító intézkedések váltották ki, amelyeket a kormány szinte kompromisszum nélkül kényszerít most rá a társadalomra. A liberális-demokrata Boc-kormány (PD-L) 25 százalékkal kívánja csökkenteni a közalkalmazotti béreket, és 15 százalékot vonna meg a nyugdíjasoktól. Jelentősen csökken a gyes, csökkennek az ösztöndíjak, változik az étkezési hozzájárulás adóztatása. A drákói szigorra azért szánta el magát az RMDSZ koalíciós partnere, mert a Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a kormány eddigi munkájának hatékonyságával. A költségvetési hiány az idén - az első negyedévi adatok alapján - a 9 százalékot is elérheti, miközben az érvényes hiánycél 6,8 százalék (2009-et 7,4-del zárta az ország). Az állami kiadások még mindig magasabbak az elfogadhatónál, átalakításra szorul a teljes közszféra, az egészség- és az oktatásügy, megoldatlan a nyugdíj- és a szociális rendszer működtetése, a munkanélküliség ugrásszerűen megnőtt. (A első negyedévben 8,3 százalékon, a tavaly ilyenkor mértnél 3 százalékkal magasabban tetőzött.) Tavaly történt ugyan néhány kísérlet a hatékony válságkezelésre, de a közszféra teljes átalakítására, racionalizálására nem került sor. Mára két út maradt: az áfa és az egységes adókulcs emelése, vagy a radikális kiadáscsökkentés. Az áfának 19-ről 24-re, az egységes adókulcsnak 16-ról 20 százalékra kéne nőnie - ám a kormány az állami szektor karcsúsítását választotta. A magán- és vállalkozói szférát érintő megszorítások tavaly ugyanis hatékonyabbak voltak a közszféra gyenge reformjánál, viszont a további szigorítást a magánszektor már bajosan vészelné át. A közszféra reformját legalul kezdte a Boc-kabinet. Eredetileg a minimálnyugdíjat is csökkenteni akarták (ez jelenleg 350 lej, úgy 23 000 forint), ezt a szakszervezetek és az RMDSZ ellenállása hiúsította meg. A minimálszinten felüli nyugdíjak 15 százalékos csökkentése viszont azt jelenti, hogy immár több mint egymillió embernek kell abból a nyomorúságos 350 lejből kihúznia a hónap végéig.
A kormány körül kialakult bizonytalanság magával ránthatja az RMDSZ-t is, hisz a magyar párt most kénytelen-kelletlen indítványozója és végrehajtója a népszerűtlen intézkedéseknek. A liberális ellenzék (PNL) a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja, a szocdemek a kezüket dörzsölik. Úgy tűnik, a továbbiakban már nem számolhat Traian Basescu és Emil Boc jobboldali kormánya az eddig megszokott támogatottsággal: a gazdasági problémák a politikai élet válságát hozták magukkal Romániában.
