Észak-Korea is elismerte, hogy katonákkal segítették az oroszokat

  • narancs.hu
  • 2025. április 28.

Külpol

Kim Dzsongun szerint katonái „az igazságért harcoltak, mind hősök és a haza becsületének képviselői.”

Hétfőn reggel Észak-Korea is megerősítette, hogy katonákkal segítette Oroszországot a háborúban – írja a Guardian. A két ország 2024 júniusában kötött átfogó stratégiai partnerséget, a katonák küldése is ennek a keretei közt történt. Az észak-koreai katonák felbukkanása az oroszok oldalán már tavaly ősszel is felmerült, több jele is volt ennek Kurszkban ahova korábban törtek be az ukránok.

Hivatalosan eddig egyik érintett fél sem ismerte el annak ellenére, hogy elég egyértelmű volt a helyzet a helyszíni beszámolók alapján.

Ehhez képest Vlagyimir Putyin hétvégén jelentette be, hogy sikeresen visszafoglalták a régiót, a harcban pedig 12 ezer észak-koreai katona segített. Ha már az oroszok elismerték, Észak-Korea az állami hírügynökségén keresztül ismerte el Kim Dzsongun, hogy ott voltak, a katonák pedig  „az igazságért harcoltak, mind hősök és a haza becsületének képviselői.”

Az észak-koreai közlemény arra nem tér ki, hogy pontosan hány katonát küldtek, az Ukránok becslése szerint nagyjából 14 ezren vehettek részt a harcokban.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.