Előkerült Kim Dzsong Un, május 1-én felavatott egy műtrágyagyárat

  • narancs.hu
  • 2020. május 2.

Külpol

Legalábbis ezt állítja az észak-koreai hírügynökség. Független források egyelőre nem erősítették meg.

Észak-Korea hírügynöksége szombaton jelentette, hogy Kim Dzsong Un május elsején megjelent egy műtrágyagyár felavatásán. A ceremóniáról fotók jelentek meg az állampárt – a Koreai Munkáspárt – Rodong Szinmun című lapjában.

Kim Dzsong Un a fotók tanúsága szerint maga vágta át az avatási szalagot, a munkások lelkesen üdvözölték. A ceremóniára elkísérte húga, Kim Jo Dzsong is.

Hogy mindez tényleg így történt, azt az állami hírügynökségtől független források egyelőre nem erősítették meg. Nem igazolták a közzétett fotók eredetiségét.

Az észak-koreai vezető egészségi állapotának válságosra fordulásáról, mi több, haláláról találgató hírek jelentek meg az utóbbi két hétben, mivel az észak-koreai vezető nem jelent meg az április 15-i ünnepségen, nagyapjának, a népi Korea alapítójának születésnapi évfordulóján. Feltételezések szerint szívműtéten eshetett át, majd állapota válságosra fordult.

Egy másik magyarázat szerint csupán a koronavírus-járvány miatt nem mutatkozott emberek között, nehogy elkapja a fertőzést, emiatt is húzódott vissza egy vidéki luxusnyaralóba.

Kim Dzsong Un április 11-e, azaz húsz nap után jelent meg május elsején nyilvánosan emberek között.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.