Eltemették Csalló Kázmért, az ukrajnai fegyveres erők magyar nemzetiségű őrmesterét Munkácson

  • narancs.hu
  • 2023. április 3.

Külpol

Nem akart elmenekülni a behívó elől.

Március 24-én orosz bombatámadásban életét vesztette Csalló Kázmér, az ukrajnai fegyveres erők magyar nemzetiségű őrmestere, a katonát szombaton, április 1-jén búcsúztatták el Munkácson – írja a 444.

Az 56 éves Csalló az ukrajnai háború tizenhatodik áldozata, akit a háború kitörésekor hiába biztattak, hogy magyar útlevele birtokában hagyja el Ukrajnát. Az őrmester a nyolcvanas években a szovjet hadsereg kötelékében harcolt Afganisztánban is. Elképzelhető, hogy az ott szerzett rutinja miatt hívták be az ukrán hadseregbe, ahol már 60 év a sorozási korhatár.

„Csalló Kázmér hősi halála egyben azt is mutatja, hogy mivel ő a tizenhatodik ismert, magyar nemzetiségű halott, ezért nyilvánvalóan nem igazak azok a »hírek«, amelyek szerint a kárpátaljai magyarság több százas harci veszteséget szenvedett volna. Bárki állít ilyesmit, akkor sem igaz” – írja Rácz András Oroszország-szakértő.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.