Fél évig még lesz ideiglenes ellenőrzés a magyar-román határon

  • narancs.hu
  • 2024. december 18.

Külpol

Miután jövő évtől a teljes schengeni övezet része lesz Románia.

Jövő január 1-től a korábbi határellenőrzést szúrópróbaszerű ellenőrzések váltják fel fél éven keresztül a magyar-román határon, közölte a Belügyminisztérium a HVG-vel. A kormány egy keddi rendeletben jelezte, hogy január 1-től (amikortól Románia a teljes schengeni övezet része lesz) visszaállítja fél évre az ideiglenes határellenőrzést.

Múlt héten, magyar elnökség alatt szavazta meg az EU tanácsa, hogy január 1-től Bulgáriát és Romániát teljesen felveszik a schengeni övezetbe: ehhez az kellett, hogy Ausztria elálljon az eddigi vétójától.

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy az átállás után legalább fél évig még a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének ellenőrzések. (A hivatkozott jogszabály a belső határokon bevezetett ideiglenes – nem feltétlenül állandó, de rutinszerű – ellenőrzésekről szól.)

Az egyezség úgy szólt, hogy

a belső határok megszűnése következtében a migrációs mozgásokban bekövetkező esetleges változások enyhítése érdekében fenntartják a belső határellenőrzéseket […] a Magyarország és Románia, valamint Románia és Bulgária közötti szárazföldi határokon,

kezdetben legkevesebb hat hónapig, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek megelőzése érdekében”. A Belügyminisztérium szerint ezt teljesíti a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása.

A tanácsi magyar elnökség az egyik leglátványosabb sikerét érte el azzal, hogy Bulgária és Románia teljesen csatlakozhat a schengeni övezethez – írja a Telex. Orbán Viktor tavaly Tusványoson ígérte, hogy kiemelt téma lesz a két ország tagsága, és idén októberben az Európai Parlamentben is megemlítette ezt a célt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.