Az EU-elnökség utolsó pillanataiban Orbán még összekoccanhat Zelenszkijjel

Külpol

A magyar miniszterelnök „készenlétben dolgozik és készenlétben alszik”, de Európában nem az ő béketerve van terítéken. Hanem Ukrajna megerősítése a béketárgyalások előtt. Brüsszelben van Zelenszkij is.

Napokon belül a végéhez ér Magyarország soros elnöksége az Európai Unióban, amelyet – legalábbis optikailag – nagyban meghatározott Orbán Viktor önkényesen végigjárt „békemissziója”, amit az uniós vezetők elítéltek és keményen bíráltak, de ennél határozottabban nem tudtak fellépni ellene. A magyar miniszterelnök december 11-én egy órát telefonált Vlagyimir Putyinnal (majd Szijjártó Péter barátjával, Szergej Lavrovval csevegett), két nappal korábban Donald Trumppal találkozott Floridában, de mint később kiderült, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem ajánlotta fel a békejavaslatát.

A Fidesz és a hozzá kötődő sajtó ennek ellenére később mégis arról kommunikált, hogy az ukrán fél az, amely nem hajlik a karácsonyi tűzszünetre és a nagyszabású fogolycserére, a Kreml közleménye szerint pedig az ukrán fél „destruktív magatartása miatt” tartja Putyin is kizártnak a békét. Erről azonban a magyar miniszterelnök hivatala nem kommunikált: közleményükből kihagyták azt a részt, amely az orosz fél hajthatatlanságáról árulkodik.

Egész mást tapasztalunk Brüsszelben. Ahogy azt António Costa, az Európai Tanács frissen hivatalba lépő elnöke bejelentette, csütörtökön „Ukrajna és Európa világban elfoglalt helye” a téma az uniós állam- és kormányfők találkozóján. Costa megerősítette Zelenszkijt abban, hogy „az európai földön” játszódó orosz-ukrán háború tétje a biztonságos határokhoz fűződő jog, ezért nem csak Ukrajnáról, hanem „a nemzetközi jogról szól”. A Tanács elnöke szerint „nem kétosztatú, hanem többosztatú, multipoláris világban élünk”, ahol „nincsen globális dél”, Európának oda kell figyelni partnereire Új-Zélandtól Brazíliáig.

Volodimir Zelenszkij szerdán érkezett az európai fővárosba, hogy találkozzon a NATO-tagországok vezetőivel – így Donald Trump szövetségeseivel. Szerdán Mark Rutte, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell:

„Arra kell törekednünk, hogy Ukrajnát az erő pozíciójában tartsuk”

mondta, az ukrán elnökkel való találkozó után arról is beszélt, hogy a fegyverszállítások a védekező ország gazdaságát is besegítik.

 
Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte találkozása
Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal

Zelenszkij hangsúlyozta: noha a békére törekednek, nem fogják csökkenteni a fegyveres erők számát, akkor sem, ha meghívást kapnak a NATO-ba. Erre nem is számítanak, de küzdeni fognak azért, hogy az atlanti szövetség részesei lehessenek. „Legfőbb célunk, hogy erős hadsereget, nagy hadsereget, Európa legerősebbjét tartsuk fenn” – mondta a Kyiv Independent beszámolója szerint.

A szerda esti, nyugat-balkáni országok találkozóján Olaf Scholz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Andrzej Duda lengyel elnök is részt vett Orbán Viktor mellett, aki szintén Brüsszelben van. Kaja Kallas, az EU csúcsdiplomatája, az Európai Bizottság alelnöke arról beszélt:

„Látom, hogy sokan gyors megoldásra vágynak, de a helyzetünket meghatározza, hogy Oroszország nem akar békét.”

 
Ursula von der Leyen találkozója Zelenszkijjel
Fotó: EC - Audiovisual Service 

Mi történt eddig?

Zelenszkij korábban keményen bírálta Orbán Viktor „békemisszióját”, amikor kijelentette, hogy a magyar fél nem tudja befolyásolja Putyint, és Ukrajnának nincs szüksége Orbán közvetítésére az Egyesült Államokkal való kapcsolataiban. „Van-e másnak Európában ilyen tapasztalata? Senkinek. Van-e Orbánnak ilyen hadserege? Nincs. Hogyan fog nyomást gyakorolni Putyinra? Egy viccel, egy mosollyal? Tartsa meg magának” – mondta Kijevben kedden az Interfax tudósítása szerint. Az ukrán külügy közleménye szerint a magyar fél tettei még messzebb állnak a béketeremtéstől, mint a nyilatkozatai.

Orbán „békemisszióiról” az uniós vezetők jobb híján úgy vélekednek, hogy az a magyar közönségnek szól, akik előtt Orbán szeretné erős, komoly nemzetközi pozícióval rendelkező vezetőnek láttatni magát.

A magyar miniszterelnök csütörtök reggel összeült a Patrióták Európáért pártcsoporttal is. Az ülés után kijelentette: „Meg kell állítani a migrációt, feladni az összes őrült gender elképzelést, a transzneműeket és minden ilyesmit” – de arra nem válaszolt egyértelműen, hogy Zelenszkij elé tárja-e a „béketervét”. „A terv már az asztalon van, vagy elfogadják, vagy nem” – mondta, noha az ukrán hivatalos szervek egyértelműen jelezték már, hogy nem kaptak semmit a magyar féltől – és ilyesmire Orbánéknak aligha van jogosultsága.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e kétoldalú egyeztetés Orbán és Zelenszkij között, a miniszterelnök újra kitérő választ adott: „Készenlétben dolgozom és készenlétben alszom. Mindig készen állok minden értelmes megbeszélésre.”

Este Costa, Ursula von der Leyen, Zelenszkij és Orbán közös sajtótájékoztatót tartanak, amiről reggel tudósítunk.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.