Mi lesz a határon dolgozó rendészeti alkalmazottakkal a román schengeni csatlakozás után?

Belpol

Spoiler: minden munkatársát tovább-foglalkoztatja a rendőrség, de azt nem árulták el, hány főről van szó.

A jövő év első napjától Románia és Bulgária is a schengeni övezet tagja lesz, így határellenőrzés és megállás nélkül lehet ezekbe az országokba az uniós állampolgároknak, így a magyaroknak is be- és kilépniük.

Kérdésekkel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), ugyanis a közel 450 kilométer hosszú magyar-román határszakaszon összesen 22 közúti és 5 vasúti határátkelőhely van, amelyek 2025. január elsejétől megszűnnek. Egyebek között azt kérdeztük, mindez hány, a magyar-román  határszakaszon dolgozó határrendészt és más munkatársat érint – számításaink szerint legalább ezer határrendésztről és civil alkalmazottról van szó –, s közülük vannak-e olyanok, akiknek bizonytalanná válik a foglalkoztatása? Mi lesz az eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendészek új munkaköre és ezt hol fogják teljesíteni? Mi lesz azoknak az értékes ingatlanoknak a sorsa (laktanyák, szolgálati lakások, sportlétesítmények), amelyeket eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendszerek használnak? 

Az ORFK válaszában azt írta, a rendőrség biztosítani fogja valamennyi munkatársának a tovább-foglalkoztatás lehetőségét. Természetesen a megszűnő beosztásokat más munkakörök fogják felváltani; mindenki lehetőséget kap a megszűnő feladatai helyett más feladatok ellátására, olyan területen, amire a rendőrségnek a továbbiakban szüksége van. „Igyekszünk a lehetőségekhez mérten az egyéni érdekeket is figyelembe venni, amennyiben azok nem ellentétesek a testület érdekeivel” – írták, ám arra a kérdésünkre nem adott választ, hány munkatársról van szó.

Végül jelezték, hogy amíg a csatlakozás joghatályossá nem válik, azaz 2025. január elsejéig a határátkelők teljes funkciójukban működnek. Azt követően születik majd döntés az épületek sorsával kapcsolatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.