A jövő év első napjától Románia és Bulgária is a schengeni övezet tagja lesz, így határellenőrzés és megállás nélkül lehet ezekbe az országokba az uniós állampolgároknak, így a magyaroknak is be- és kilépniük.
Kérdésekkel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), ugyanis a közel 450 kilométer hosszú magyar-román határszakaszon összesen 22 közúti és 5 vasúti határátkelőhely van, amelyek 2025. január elsejétől megszűnnek. Egyebek között azt kérdeztük, mindez hány, a magyar-román határszakaszon dolgozó határrendészt és más munkatársat érint – számításaink szerint legalább ezer határrendésztről és civil alkalmazottról van szó –, s közülük vannak-e olyanok, akiknek bizonytalanná válik a foglalkoztatása? Mi lesz az eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendészek új munkaköre és ezt hol fogják teljesíteni? Mi lesz azoknak az értékes ingatlanoknak a sorsa (laktanyák, szolgálati lakások, sportlétesítmények), amelyeket eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendszerek használnak?
Az ORFK válaszában azt írta, a rendőrség biztosítani fogja valamennyi munkatársának a tovább-foglalkoztatás lehetőségét. Természetesen a megszűnő beosztásokat más munkakörök fogják felváltani; mindenki lehetőséget kap a megszűnő feladatai helyett más feladatok ellátására, olyan területen, amire a rendőrségnek a továbbiakban szüksége van. „Igyekszünk a lehetőségekhez mérten az egyéni érdekeket is figyelembe venni, amennyiben azok nem ellentétesek a testület érdekeivel” – írták, ám arra a kérdésünkre nem adott választ, hány munkatársról van szó.
Végül jelezték, hogy amíg a csatlakozás joghatályossá nem válik, azaz 2025. január elsejéig a határátkelők teljes funkciójukban működnek. Azt követően születik majd döntés az épületek sorsával kapcsolatban.