Mi lesz a határon dolgozó rendészeti alkalmazottakkal a román schengeni csatlakozás után?

Belpol

Spoiler: minden munkatársát tovább-foglalkoztatja a rendőrség, de azt nem árulták el, hány főről van szó.

A jövő év első napjától Románia és Bulgária is a schengeni övezet tagja lesz, így határellenőrzés és megállás nélkül lehet ezekbe az országokba az uniós állampolgároknak, így a magyaroknak is be- és kilépniük.

Kérdésekkel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), ugyanis a közel 450 kilométer hosszú magyar-román határszakaszon összesen 22 közúti és 5 vasúti határátkelőhely van, amelyek 2025. január elsejétől megszűnnek. Egyebek között azt kérdeztük, mindez hány, a magyar-román  határszakaszon dolgozó határrendészt és más munkatársat érint – számításaink szerint legalább ezer határrendésztről és civil alkalmazottról van szó –, s közülük vannak-e olyanok, akiknek bizonytalanná válik a foglalkoztatása? Mi lesz az eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendészek új munkaköre és ezt hol fogják teljesíteni? Mi lesz azoknak az értékes ingatlanoknak a sorsa (laktanyák, szolgálati lakások, sportlétesítmények), amelyeket eddig a magyar-román határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendszerek használnak? 

Az ORFK válaszában azt írta, a rendőrség biztosítani fogja valamennyi munkatársának a tovább-foglalkoztatás lehetőségét. Természetesen a megszűnő beosztásokat más munkakörök fogják felváltani; mindenki lehetőséget kap a megszűnő feladatai helyett más feladatok ellátására, olyan területen, amire a rendőrségnek a továbbiakban szüksége van. „Igyekszünk a lehetőségekhez mérten az egyéni érdekeket is figyelembe venni, amennyiben azok nem ellentétesek a testület érdekeivel” – írták, ám arra a kérdésünkre nem adott választ, hány munkatársról van szó.

Végül jelezték, hogy amíg a csatlakozás joghatályossá nem válik, azaz 2025. január elsejéig a határátkelők teljes funkciójukban működnek. Azt követően születik majd döntés az épületek sorsával kapcsolatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.