Felvonult a Kelet a Nyugat elkápráztatására: hatalomra kerülése óta negyedik alkalommal tartott díszszemlét Hszi Csin-ping, huszonhat ország vezetői között Vlagyimir Putyin számított a legfőbb vendégnek. Az orosz vezetőt, aki három éve még szelíd megrovást kapott Ukrajna elleni háborúért, most nem dorgálta meg senki. Hszi Csin-ping azt akarta bemutatni a parádéval, hogy katonai hatalomként kell tekintenünk a Kínai Népköztársaságra.
A II. világháborúban aratott kínai győzelem nyolcvanadik évfordulóján olyan vendégek voltak jelen, akik többségükben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjai. Ez a 2001-ben alapított szervezet, amelyet sokan nemes egyszerűséggel „diktátorok klubjának” nevez, Tiencsinben is tartott egy csúcstalálkozót augusztus utolsó és szeptember első napján. Eddig csak a keleti szakértők figyelmét keltették fel ezek az alkalmak, most azonban úgy tűnik, mind a parádé, mind az összejövetel érdekes a világ számára: szinte közhelyként emlegetik, hogy változóban van a világrend, és aki nem lép idejében, nem kaphat előnyös helyet a nagyok asztalánál.
A szerdai győzelmi parádén 12 ezer kínai katona vonult fel, hogy meghallgassa Hszi elnököt, aki szerint „ma az emberiség a béke és a háború lehetősége előtt áll”: dialógus vagy konfrontáció, a győzelem vagy a vereség, nullösszegű játszma. Kína, mondta Hszi, „készen áll arra, hogy a történelem jó oldalára álljon.”
Csupán a bulvárnak szóló adalék, hogy Hszi és Putyin joviális beszélgetése közben „véletlenül” bekapcsolva maradt a mikrofon, és így megtudhattuk, hogy az örök élet titkáról volt szó: a két 72 éves vezető szerint nem kizárt, hogy a jövőben akár örökké is lehet majd élni folyamatos szervátültetésekkel.
Ha az örök élet ígérete nem lenne elég csábító, még többet üzentek ennél a parádén felvonuló technikai és technológiai újítások, amiből kiderül, hogy Kína az Egyesült Államokkal egyenrangú innovátor és pionír kíván lenni a robotika, az elektromos járművek, a nukleáris reaktorok, a napenergia, a dróngyártás, a vasút és a mesterséges intelligencia terén. A Népi Felszabadító Hadsereg már nem elavult fegyverarzenállal bíró, az ország méretéhez képes gyenge alakulat. A parádén leleplezett eszközök között voltak olyan repülőgépek, amelyek a kínai repülőgép-hordozó flotta fedélzetén fognak szolgálni, és a jövőben talán megépülhet egy olyan szuperhordozó is, amely felzárkózik az amerikai Gerald Ford-osztályhoz. A drónhadosztályok mellett bemutattak új rakétaelhárító-rendszereket, pilóta nélküli tengeralattjárót és torpedókat, miközben az interneten egyre többen találgatják, hogy mi maradhatott a „garázsban”. Tavaly karácsonykor például két új lopakodó vadászgép tesztrepüléséről készült szemcsés videók borzolták a kedélyeket, majd olyan motoros uszályokról szóltak a hírek, amelyek akár nehézpáncélosokat is szállíthatnának Tajvanra. A New York Times arról írt, hogy kínai hadihajók járták körül Ausztráliát, amely „meztelennek érezte magát” egy támadással szemben. A Financial Times olyan fotókat tett közzé, amelyek szerint Peking közelében nagyobb parancsnoki központ épül, mint a Pentagon. Minden arra utal, hogy Kína készen áll meghatározó katonai szereplővé válni a globális színtéren.
Sam Roggeveen elemző szerint ugyanakkor
a kínai fegyverkezés célja nem az, hogy kihívja az Egyesült Államokat: Hszi Csin-ping sokkal inkább arra törekszik, hogy megerősítse regionális helyzetét, és ezzel stabilizálja a piacait – például az villanyautók terén.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
