Aleksandar Vučić államelnök rögvest odanyilatkozott: nem folytak munkálatok a tetőszerkezeten, tehát senki sem vonható felelősségre. Pár órán belül azonban kiderült, hogy az államfő nem mondott igazat. A szakemberek tényekkel, fotókkal bizonyították, hogy igenis végeztek munkálatokat. A polgárokban fellobbant a gyanakvás. Aznap este a pályaudvar előtt vagy 30 ezer ember negyedórás kegyeletadási csenddel emlékezett meg a tragédia áldozatairól, majd a város főterén a felelősök előállítását követelte. Az esemény békésnek ígérkezett, a demonstrálók, akik nagy titkot sejtettek a tragédia mögött, csupán véres kezeket rajzoltak a városháza falára, és azt skandálták, hogy gyilkosok. Az épületben és a környékén rohamrendőrök és csendőrök várták őket.
A tüntetés alatt feltűnt egy tucat csuklyás, arcmaszkos fiatal, akik vasrudakkal szétverték a városháza bejáratát, betörték az ablakokat és eltűntek. A rendőrség nem avatkozott közbe, csak akkor lendültek akcióba, miután a tetteseket elnyelte a föld. A helyszíntől több száz méterre olyan polgárokat tartóztattak le, akik nem vettek részt a városháza szétverésében, legfeljebb véres kezeket rajzoltak az épület falára vagy kaviccsal dobálták meg. A kormánypárti tévécsatornák aznap éjjel az „újvidéki vandalizmusról” számoltak be, és ugyanezen a hangon szólalt meg a kormányzó Szerb Haladó Párt vezérkara is. A kormány már az első éjszaka kompromittálni kívánta a tüntetést, hogy ellehetetlenítse az újvidéki pályaudvarról szóló beszédet. Mindez arra utalt, hogy az előtető leszakadása mögött végzetes titok lappang.
Országos lázadás
A polgárok és egyetemisták a következő napokban blokád alá vették a nagyobb útkereszteződéseket, hogy csendes gyásszal adózzanak az áldozatoknak. De az ekkor kezdődő, országos méretű lázadást nem csupán a tetőszerkezet leszakadása és a 15 áldozat tragikus halála idézte elő. A korrupcióról egy évtizede a madarak is csiripelnek, hasonló tragédiák is történtek már. Ezúttal azonban nem csak korrupcióról, és nem akármilyen pályaudvarról volt szó. Vučić többször is hangoztatta, hogy Szerbia belépett az aranykorba, s a Belgrádot Budapesttel összekötő, készülő gyorsvasút fénypontja, a felújított pályaudvar épp ezen aranykor metaforájának számított. November elsején ez az illúzió dőlt romba.
A kezdeti szelíd tüntetések 2024. november 22-én vettek új irányt. A belgrádi színművészeti egyetem némán gyászoló hallgatóit négy fekete maszkos férfi, a kormánypárt funkcionáriusai és hívei támadták meg. Több fiatal kórházi ápolásra szorult. Három nappal később az ország legtöbb egyetemét és karát blokád alá vették a hallgatók, megkezdődött az egyetemi foglalkozások bojkottja. A diákok követeléseket fogalmaztak meg: tárják fel a titkot, hozzák nyilvánosságra a pályaudvar rekonstrukciójának dokumentációját; a bíróság, az ügyészség és az alkotmánybíróság tegye a dolgát és állítsák bíróság elé az egyetemisták bántalmazóit; és rendezzék az egyetemek anyagi helyzetét. Ezek még nem kormányváltó jelszavak voltak.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
