Kovács Zoltán a sajtószabadságról beszélgetett izraeli kollégáival, és arra jutottak, a híreket ellenőrizni kell

  • narancs.hu
  • 2017. május 9.

Külpol

A kormányszóvivőt végre-valahára megértették.

Nagyot ment ma Kovács Zoltán kormányszóvivő Izraelben, ahol a sajtó működéséről értekezett kollégáival, és megelégedve nyugtázta: ott legalább megértik őt és kormányát. Kovács egy izraeli médiaszervezet, a Jerusalem Press Club (JPC) sajtószabadsággal is foglalkozó konferenciájára érkezett az országba, ahol

a kormányzat és a sajtó viszonyával foglalkozó

panelbeszélgetésen vett részt. A kormányszóvivő az MTI tudósítójának elmondta, a beszélgetés tanulságos volt, mert rámutatott, hogy „jelenleg a világon mindenhol alapvető kérdések vetődnek fel a sajtó működésével kapcsolatban, a sajtó és a kormányzat, s a kormányzatok közötti kapcsolatok szempontjából. Sokan magyarországi jelenségnek vélik ezt, de markánsan hasonló kérdéseket feszegetnek a világ számos pontján.”

Az óriási felismerés után Kovács még nagyobbakba botlott a messzi Keleten, például olyanokba, hogy a sajtónak és a kormányzatnak egyaránt „szembe kell néznie a technológiai kihívásokkal, a társadalmi média (sic!) megjelenése s jelenléte okozta jelenségekkel”. Miután Kovács kiértekezte magát arról, hogy az (amúgy helyesen közösségi médiaként aposztrofált) egyébként hosszú évek óta létező csodát hogyan és miként lehet és kell használni, beszélt egy kicsit arról is, hogy akármilyen gyorsan is pörögnek a hírek „az új médiumokban” (vajon mire gondolhatott?),

a híreket azért továbbra is ellenőrizni kell

(itt tudjuk, mire gondolt).

Majd találkozott az izraeli nemzetbiztonsági kutatóintézet szakembereivel is, illetve megbeszéléseket folytatott az NGO monitor nevű, az izraeli emberi jogi kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteket megfigyelő civil szervezet képviselőivel. „Tanulságos volt munkájuk megismerése, különösen, mert ezek a kérdések Magyarországon is felmerülnek: lépéseket próbálunk tenni, hogy a magukat civil szervezetnek nevező nemzetközi, külföldről vagy részben külföldről finanszírozott szervezetek átlátható módon tevékenykedjenek, tehát láthatóvá váljék, hogy

honnan és milyen formában kapnak forrásokat,

és ezért milyen elvárásokat kell teljesíteniük” – mondta el Kovács. A legszebb mondatát mégis a végére hagytuk, miszerint: „Itt egyetlen újságírónak sem kellett elmagyarázni, hogy miért gondoljuk fontosnak a biztonság kérdését Magyarországon az illegális migrációval kapcsolatban. Itt egyértelműen és jól értik ebben a magyar kormány nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában képviselt törekvéseit.” Mit is fűzhetnénk ehhez hozzá?

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.