Közzétette a The Atlantic a jemeni húszik elleni támadásról egyeztető Signal-csoport beszélgetését 

  • narancs.hu
  • 2025. március 26.

Külpol

A chatcsoportban nemcsak azt beszélték meg, hogy most van-e itt az ideje a légicsapásnak, de annak konkrét részleteit és eredményét is. 

Mint arról beszámoltunk, hétfő óta a "Signal-botrány" tartja lázban az Egyesült Államokat, miután kiderült, hogy mások mellett J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató és John Ratcliffe, a CIA igazgatója egy Signal-chatcsoportban egyeztetett a jemeni húszik elleni március 15-i amerikai légicsapásról. A dolog ráadásul úgy derült ki, hogy Jeffrey Goldberget, a The Atlantic főszerkesztőjét véletlenül szintén bevették a chatcsoportba. 

A lap hétfőn számolt be az esetről, ami egyrészt a törvényben is rögzített biztonsági előírások komoly megsértését jelenti, másrészt az eltűnő chat a szövetségi jegyzőkönyvezési szabályokkal is ellentétes. 

The Atlantic hétfői cikke után Pete Hegseth kifejezetten tagadta, hogy bármiféle háborús tervekről küldtek volna üzenetet, Tulsi Gabbard pedig egy szenátusi meghallgatáson azt állította, hogy nem osztottak meg semmilyen titkosított információkat a Signal-csoportban. Hasonlóan nyilatkozott a CIA-vezér John Ratcliffe is, aki azt mondta, az ő közlései a csoportban nem tartalmaztak minősített információkat. Donald Trump elnök – ki egyébként nem volt tagja a csoportnak – szintén azt hangoztatta, hogy ott nem volt szó minősített információkról. 

Erre válaszul azonban a The Atlantic szerdán közzétette a képernyőképeket a beszélgetésből, amelyben Hegseth védelmi miniszter fél órával a légicsapás előtt elküldte a csoport tagjainak, hogy mikor és hány hullámban indulnak az F-18-asok és az MQ-9-es drónok, valamint a Tomahawk rakéták. 

A támadás után Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó arról számolt be, hogy a célba vett épület összedőlt, és hogy több kiiktatott célpontot is azonosítottak. J. D. Vance alelnök kérdésére ("Mi?") Waltz pontosított, hogy az elsőszámú célpontot azonosították, épp bement a barátnője házába, ami összedőlt.

Vagyis egyrészt a légicsapás konkrét részleteit, valamint minősített, hírszerzési információkat is megosztottak a csoportban, amelyben korábban arról is egyeztettek a tagok, hogy most van-e itt az ideje a légicsapásnak.

Vance alelnök szerint ugyanis a Szuezi-csatorna forgalmára veszélyt jelentő jemeni húszi lázadók elleni légicsapás valójában Európának kedvez, minthogy a csatornán az európai kereskedelm 40 százaléka halad át, az amerikainak viszont csak a 3 százaléka. Vance szóvá tette azt is, hogy bár Trump támogatja a csapást, szerinte az elnök nincs tisztában azzal, hogy a húszik elleni légicsapás nem következetes az amúgy képviselt Európa-politikával (mert hogy segíti Európát), ezért azt javasolta, hogy tolják el egy hónappal. 

Végül Hegseth és Waltz győzte meg: Hegseth azzal érvelt, hogy ha eltolják a csapást, akkor határozatlannak tűnhetnek és Izrael veheti át a kezdeményezést, miközben vissza kell állítani a hajózás szabadságát és az elrettentést; Waltz pedig azt írta, hogy az európaiak nem tudják felvenni a harcot a húszikkal. Vance végül azzal ment bele a légicsapásba, hogy hozzátette: "csak utálom újra kisegíteni Európát". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.