Mint arról beszámoltunk, hétfő óta a "Signal-botrány" tartja lázban az Egyesült Államokat, miután kiderült, hogy mások mellett J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató és John Ratcliffe, a CIA igazgatója egy Signal-chatcsoportban egyeztetett a jemeni húszik elleni március 15-i amerikai légicsapásról. A dolog ráadásul úgy derült ki, hogy Jeffrey Goldberget, a The Atlantic főszerkesztőjét véletlenül szintén bevették a chatcsoportba.
A lap hétfőn számolt be az esetről, ami egyrészt a törvényben is rögzített biztonsági előírások komoly megsértését jelenti, másrészt az eltűnő chat a szövetségi jegyzőkönyvezési szabályokkal is ellentétes.
A The Atlantic hétfői cikke után Pete Hegseth kifejezetten tagadta, hogy bármiféle háborús tervekről küldtek volna üzenetet, Tulsi Gabbard pedig egy szenátusi meghallgatáson azt állította, hogy nem osztottak meg semmilyen titkosított információkat a Signal-csoportban. Hasonlóan nyilatkozott a CIA-vezér John Ratcliffe is, aki azt mondta, az ő közlései a csoportban nem tartalmaztak minősített információkat. Donald Trump elnök – ki egyébként nem volt tagja a csoportnak – szintén azt hangoztatta, hogy ott nem volt szó minősített információkról.
Erre válaszul azonban a The Atlantic szerdán közzétette a képernyőképeket a beszélgetésből, amelyben Hegseth védelmi miniszter fél órával a légicsapás előtt elküldte a csoport tagjainak, hogy mikor és hány hullámban indulnak az F-18-asok és az MQ-9-es drónok, valamint a Tomahawk rakéták.
A támadás után Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó arról számolt be, hogy a célba vett épület összedőlt, és hogy több kiiktatott célpontot is azonosítottak. J. D. Vance alelnök kérdésére ("Mi?") Waltz pontosított, hogy az elsőszámú célpontot azonosították, épp bement a barátnője házába, ami összedőlt.
Vagyis egyrészt a légicsapás konkrét részleteit, valamint minősített, hírszerzési információkat is megosztottak a csoportban, amelyben korábban arról is egyeztettek a tagok, hogy most van-e itt az ideje a légicsapásnak.
Vance alelnök szerint ugyanis a Szuezi-csatorna forgalmára veszélyt jelentő jemeni húszi lázadók elleni légicsapás valójában Európának kedvez, minthogy a csatornán az európai kereskedelm 40 százaléka halad át, az amerikainak viszont csak a 3 százaléka. Vance szóvá tette azt is, hogy bár Trump támogatja a csapást, szerinte az elnök nincs tisztában azzal, hogy a húszik elleni légicsapás nem következetes az amúgy képviselt Európa-politikával (mert hogy segíti Európát), ezért azt javasolta, hogy tolják el egy hónappal.
Végül Hegseth és Waltz győzte meg: Hegseth azzal érvelt, hogy ha eltolják a csapást, akkor határozatlannak tűnhetnek és Izrael veheti át a kezdeményezést, miközben vissza kell állítani a hajózás szabadságát és az elrettentést; Waltz pedig azt írta, hogy az európaiak nem tudják felvenni a harcot a húszikkal. Vance végül azzal ment bele a légicsapásba, hogy hozzátette: "csak utálom újra kisegíteni Európát".
