Hiába Ukrajna elnöke hat éve, Volodimir Zelenszkij még mindig nem szokta meg az elnöki palota avíttas berendezését: „De tudja, mostanában nincs idő renovációra, főleg az utóbbi években” – mondta a TIME magazin riporterének, Simon Shusternek, aki hosszú cikkben számolt be a találkozásról. Zelenszkij most végre azt is elmondta, hogy mit élt át a Fehér Házban azon a nevezetes találkozón, amelyen J. D. Vance amerikai alelnök kiosztotta, mert „nem mondott köszönetet”, Donald Trump pedig fennhangon vetette a szemére, hogy „nincsenek jó lapjai”, és „a harmadik világháborúval játszik”.
Zelenszkij a tanácsadói kérésére nem beszél sokat a találkozóról: „Hagyjuk meg a történetíróknak!” Azt elmondta, hogy mindent eltervezett, és járt már a Fehér Házban – igaz, akkor még Joe Bidennek hívták Amerika elnökét. Még ajándékot is vitt Donald Trumpnak, mégpedig barátja, Olekszandr Uszik nehézsúlyú bokszoló bajnoki övét. A harcművészeteket köztudottan kedvelő Trumpnak imponálhatott volna az ajándék – épp a napokban hallottunk róla, mennyire meghatotta, hogy Putyin portrét festetett róla.
Lehet, hiba volt, hogy a találkozón mégsem azért nyúlt először, hanem egy mappáért, amelyben az oroszok által elkövetett háborús bűnökről – kínzásokról, holttestekről, csonkításokról – készült fotók voltak.
A TIME által megkérdezett amerikai hivatalnokok szerint Trump befeszült a fotókat látva, azt gondolta, hogy Zelenszkij sarokba akarja szorítani a gesztussal. Utólag talán jobb ötlet lett volna a bokszbajnok övével kezdeni. „Neki is van családja, szerettei, gyermekei. Úgy érez, ahogy minden ember” – mondta Zelenszkij. „Én az értékeimet akartam bemutatni, de a beszélgetés rossz irányt vett.”
Az is emlékezetes volt, hogy – immár a vita elmérgesedését követően – Zelenszkij szemére hányta J. D. Vance-nek, hogy nem látogatott el Ukrajnába. Az alelnök pedig azt felelte, hogy nem érdeklik „ezek a propagandautak”. Ukrajna kormánya valóban rendszeresen körbevezeti az odalátogató politikusokat, újságírókat, hírességeket azokon a helyeken, ahol az oroszok pusztítását látni: kórházakhoz, lebombázott iskolákhoz, a bucsai mészárlás helyszínére. A Trump-kormányzat azonban visszautasított minden ilyen diplomáciai meghívást.
Most a TIME magazin riportere is részt vett egy ilyen „túrán”, meg is jegyzi a cikkében, hogy idővel nehéz lesz egyensúlyozni azon a vékony mezsgyén, hogy mi az őszinte emlékezés és mi a propaganda: „Ahogy telik az idő, a friss sebekből régi hegek lesznek. A csatamezőkből emlékhelyek, és lassan bekúszik a giccs. Zelenszkij körül a díszlet tagadhatatlanul megkomponáltnak tűnt, miközben elhaladt a díszőrség mellett, és koszorút helyezett az állványra.”
Zelenszkij először tavaly ősszel beszélt Trumpnak arról, hogy Ukrajna jelentős ásványkincsekkel rendelkezik, amivel meg tudná fizetni az Egyesült Államok katonai segítségét. Ezt a megállapodást írták volna alá az Ovális Irodában.
A botrányos kimenetelű látogatás után Trump rendelkezett arról, hogy függesszék fel az Ukrajnának nyújtott segítséget, s ami még fontosabb, a hírszerzési információk átadását. Keith Kellogg Ukrajna-ügyi különmegbízott pedig azt mondta, hogy ezt az ukránok „maguknak köszönhetik”.
Zelenszkij most mégis úgy nyilatkozott, hogy nem ez okozta az ukrán kudarcot a kurszki kiszögellésben: „Nincs kapcsolat. Ne értsen félre, a harci morál mindig függ attól, hogy mögötted állnak-e a szövetségesek. De nem mondanám, hogy megbénította a kurszki hadműveletet.”
Sokkal jobban zavarta, hogy a harcok kellős közepén Trump telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, aki azt állította az amerikai elnöknek, hogy Kurszknál az orosz erők bekerítették az ukrán csapatokat. „Ez hazugság volt” – mondta Zelenszkij, ám Trump továbbra is ezt hangoztatta.
Az ukrán elnök szerint az amerikai tisztviselők egyre inkább készpénznek veszik Putyin szavait, még akkor is, ha saját hírszerzésük ellentmond neki. „Úgy vélem, Oroszország információs eszközökkel befolyásol néhány embert a Fehér Házban. Az volt az üzenetük az amerikaiak felé, hogy az ukránok nem akarják befejezni a háborút, és tenni kell valamit, hogy erre kényszerítsék őket.”
Március 11-én Zelenszkij és Trump emberei Dzsiddáhban folytatták a tárgyalásokat. „Egy ponton még egy térképet is elővettünk, és elkezdtük rajzolni rajta, hogyan fogjuk befejezni ezt a háborút. Természetesen mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie.” – mondta a találkozóról Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a Fox Newsnak. Andrij Jermak, az ukrán kancelláriaminiszter azonban cáfolta, hogy területeket osztottak volna fel. Egy ponton felhívta Zelenszkijt instrukciókért, aki engedélyt adott arra, hogy felkínálják a feltételek nélküli fegyverszünetet. „De pragmatikusnak kell lennünk. Lépésről lépésre kell haladnunk, ez nem az idealizmus ideje” – mondta utólag. Zelenszkij úgy látta, maga mögött hagyhatja a kellemetlen találkozót az Ovális Irodában, és legfeljebb otthoni népszerűségének felívelése emlékezteti rá.
Arra a kérdésre, miként lehet, hogy Zelenszkij népszerűségét megdobta a diplomáciai fiaskó, az elnök ezt mondta:
„Miért védték meg magukat az ukránok a háború kezdetétől fogva? A méltóságukért. Nem tartjuk magunkat szuperhatalomnak, de az ukránok nagyon érzelmesek, és ha a méltóságunkról, szabadságunkról, demokráciánkról van szó, népünk felkel és összefog.”
Az ukránok azt remélték, hogy azon a napon a Fehér Házban bizonyítékot kapnak arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is a szövetségesük. „De abban a pillanatban inkább az volt a fő benyomás, hogy nem vagyunk szövetségesek, vagy legalábbis nem szövetségesként kezelnek minket. Ebben a beszélgetésben Ukrajna méltóságát védtem.”
Mellesleg a rá következő napokban az amerikai választók 60 százaléka is inkább Zelenszkij pártját fogta, és 75 százalék azon a véleményen van, hogy Putyinban nem lehet bízni, ha tűzszünetről van szó.
Az ukrán elnök szerint Trump túl sok engedményt tett Putyinnak, és nem kapott érte semmit cserébe. Még azt is megígérte, hogy Oroszország ismét csatlakozhat a G7-ekhez. Pedig el nem hagyható büntetés, amit Putyinra ki kell róni az Ukrajna elleni invázió miatt, az elszigeteltség. „Ez óriási kompromisszum lenne” – mondta Zelenszkij arról a tervről, hogy az agresszort visszakapcsolják a világgazdaságba. „Képzeljük el, hogy Hitlert kiengedjük politikai elszigeteltségéből.”
Trump úgy próbálja kicsikarni a békét, hogy az oroszoknak mézesmadzagot, az ukránoknak korbácsot szán (ahogy az angol cikkben szerepel: „carrots and sticks”). Zelenszkij szerint nincs ezzel baj, ha „a méz meg van mérgezve”. Márpedig az Egyesült Államok az egyetlen, amitől Putyin tart. Zelenszkij reméli, hogy Trump rájön, az oroszok gyengébbek, mint látszik, és az orosz győzelem tragikus következményekkel bírna a Nyugat számára. Trump és csapata nem akarja ezt a vereséget – mondta az ukrán elnök. „Ezért nem hiszek ezekben az apokaliptikus forgatókönyvekben. Őszintén szólva, nem hiszek.”
Azért egy Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben felvázolta, hogy ha a tűzszünetre nem lesznek garanciák, az orosz-ukrán határmenti városok „ezernyi Berlinné”, „halálzónává” válnak, kettéosztva, fallal elválasztva.
A TIME magazin cikkéből az is kiderül, mi lett a bokszbajnok övével. „Nem tudom, talán még mindig ott van [az Ovális Irodában].” A zűrzavarban az ukrán elnök ott hagyta a kisasztalon, a fotel mellett. Miután az ukrán küldöttség távozni kényszerült, a Fehér Ház egyik munkatársa bevitte Trump privát étkezőjébe, ahol elfelejtve hever a többi emléktárgy között.
