Ökokatasztrófa a Romániából Magyarországra tartó folyók vízgyűjtő területén

„Lehetetlen feltartóztatni”

  • Parászka Boróka
  • 2021. március 17.

Külpol

Percenként ötven PET-palack érkezik Ukrajnából és Romániából Magyarországra a Tiszán. Másfél milliárd forintból indult hulladékmentesítési program, de hiába a folyótakarítás, a szemét menetrendszerűen, feltartóztathatatlanul ömlik a határ túloldaláról. Horrorriport odaátról.

Törött gyermekkád, elrongyolódott bevásárlószatyrok, gyűrött sörösdobozok, építési törmelék és üres PET-palackok a sárban: mintha az apokalipszis kellékeit gyűjtötték volna jól komponált halomba valakik – talán üzenetként. Egy vidékfejlesztést, mezőgazdasági útfejlesztést ígérő uniós fejlesztési beruházást hirdető tábla alatt állunk, Avasújváros (Orașu Nou) határában. A környékén nyoma sincs semmilyen építkezésnek, csak sáros földút fut a semmibe, pangó belvizek, és a márciusi szélben fodrozódó hatalmas pocsolyák felszínén szemét, amerre a szem ellát. Máramaros és Szatmár megye találkozása, Románia északi határvidéke, az ukrán–román–magyar hármas határ övezete ez – errefelé minden reménytelenül szemetes. Kisvárosok, zsákfalvak, tanyák laza füzére terül el a szamosháti alföldön, kistelepülések végig a Máramarosban, hirtelen magasodó hegyek közé szorulva. Messze vannak a nagy gazdasági, infrastrukturális központok. Ország az országban: itt igazán súlyos az illegális fakitermelés okozta kár, itt dolgoznak a legelszántabban a csempészek, itt omladoznak az egykori bányavidék bezárt bányái. És itt, ebben az elszigetelt, rosszul ellátott és súlyos szociális problémákkal küzdő országrészben haladnak végig a Tisza mellékfolyói, a Szamos, az Iza, a Visó. Innen sodorják magukkal azt a töménytelen mennyiségű szemetet Kelet-Magyarország felé.

A térség válsága nem egyedi, mögötte ott az egész ország válsága. Szeméttel teli a többi romániai folyó is, szemét lepi el a természetvédelmi, a mezőgazdasági területeket és a nagyvárosokat is. Románia számos uniós figyelmeztetés, büntetés, kötelezettségszegési eljárás ellenére sem tudta újjászervezni a szemétgyűjtést, a tárolást, és nem indult be az újrahasznosítás sem.

 
A Szamos felső szakasza: sír a folyó. Forrás: Mi Szamosunk csoport
 

Szemétkorrupció

Az évtizedekkel ezelőtti szemétgazdálkodási struktúrák működnek úgy, hogy közben folyamatosan nő a termelt szemét mennyisége. Még a vonatkozó jogszabályalkotás is csak a 90-es évek végén indult el. Ebben az időszakban 240 nagy szemétlerakó működött Románia-szerte, többségüket a hetvenes években hozták létre, az akkori normáknak megfelelően. Az elavult gyűjtőközpontok felszámolására a csatlakozási tárgyalások éveiben 140 millió eurót kapott Románia, de a szeméttelepeket nem számolták fel. A csatlakozás után ultimátumot kapott az ország, mire 139 telepet be is zártak, de a többi 2017-ig (!) haladékot kapott. Azóta több mint négy év eltelt, de több nagyváros közelében még mindig megvannak a korszerűtlen, egészségre káros szemétlerakók, a gigantikus szeméthegyek. Románia 2007 és 2013 között 900 millió eurót hívhatott le hulladékgazdálkodásra, de ez sem volt elég a változáshoz. A 2018-ig tartó öt évben 500 millió eurónyi támogatás esett le – érdemi előrehaladás nélkül. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére voltak ugyan kísérletek, de azok újrahaszonosítás nélkül szinte szó szerint a hamvukba haltak. Az Európai Unió 27 tagállama közül Románia a 26. a háztartási hulladék újrahasznosítása terén. A szemét 11 százalékát hasznosítják újra, míg az uniós átlag 47 százalék; az újrahasznosítás mértéke Magyarországon meghaladja a 37 százalékot, de Szlovákia és Bulgária is 30 százalék fölött teljesít.

A megdöbbentően rossz statisztika mögött elmaradt vagy rosszul kivitelezett fejlesztések, szabálytalanul felhasznált uniós források állnak. A korrupcióellenes harc élharcosa, Románia a hulladékgazdálkodás korrupcióján nem tudott úrrá lenni. Pár éve megjelentek a szelektív konténerek országszerte, és úgy tűnt, lassan, de rá lehet szoktatni az embere­ket a használatukra. Mivel azonban EU-konform szelektív hulladékfeldolgozó alig működött az országban, a különválogatott szemetet az erre szakosodott vállalatok ömlesztve vitték ugyanoda: a szabálytalanul működő szeméttelepekre. A szelektív gyűjtés kísérlete több településen megbukott, és mire az emberek hozzászoktak volna a szemét válogatásához és tárolásához, a speciális konténereket „kivonták a forgalomból”. Minden uniós figyelmeztetés, szigorítás ellenére csak a rossz tapasztalat maradt, hogy hiába próbálkoznak a civilek.

Máramaros megyében 2006-ban indítottak 70 millió eurós projektet egy megyei hulladékfeldolgozó telep kiépítésére Farkasaszóban (Fărcașa). Négy év telt el, mire az építkezés megkezdődött, és azóta még tizenegy év elröpült, de a telep még mindig nem működik – jelenlegi formájában nem is működhet. Eleve természetvédelmi terület közvetlen közelébe telepítették: a runci erdő szomszédságába, s olyan területre, ahol folyamatosak a földcsuszamlások. A környéken termálvizes források vannak. Minden az ellen szól, hogy itt szemétlerakó legyen. Az építkezési engedélyek és tervek szabálytalanságai miatt a Korrupcióellenes Ügynökség is vizsgálatot indított. De hiába a környezetvédelmi kifogások, a korrupcióellenes nyomozás, a tavalyi választások előtt a kormány rendkívüli támogatásról döntött, hogy a beruházást meg lehessen menteni, s így az uniós pénzt ne kelljen visszafizetni. A pénz évtizedek óta folyik Máramaros megyébe, de a szemét csak gyűlik, legfeljebb olykor 200 kilométerrel arrébb, Bihar megyébe szállítják, hogy ott dolgozzák fel. Már azt, ami egyáltalán eljut oda.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.