MaNcs 33. évf. 11. sz. (2021-03-18)
Érdekes dolog ez. Az utóbbi években, amikor az állam kiosztotta a maga művészeti díjait, az ember mindig a fejéhez kapott: ezt meg hogy? Pedig ezer esztendeje világos, mint a nap, hogy a Kossuth-díj és társai szinte teljes mértékben politikai kitüntetések.
Nyilvánosságra hozta a múlt héten az orosz és a kínai vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
„A játszókerttel kiegészült Reformátorok tere olyan központi hely lett a kerület életében, ahol a legifjabbaktól a legidősebbekig mindenki találhat magának szórakozást” – mondotta Gulyás Gergely 2019. október 12-én, midőn az önkormányzati választás kampányfinisében átadott egy játszóteret a XVI. kerületben.
Az idei és talán még a jövő évünk is a gazdasági helyreállításról fog szólni. A kormányok bevetik a teljes keynesi repertoárt: a költségvetés és a monetáris politika is lazít annak érdekében, hogy a GDP minél előbb visszatérjen lehetőségei közelébe.
Mekkora vagyoni egyenlőtlenségeket tűrhet meg egy szabad társadalom? Miért nem elég a politikai szabadságjogok formális védelme, miért kell érdemi lehetőséget is biztosítani a gyakorlásukra? Lehet-e helye polgári engedetlenségnek egy alkotmányos demokráciában? És a vallásos alapú politizálásnak egy világnézetileg semleges államban? Hogyan kell (és hogyan lehetséges) egy sokszínű társadalom alkotmányát, politikai intézményeit megalkotni?
Az álhírekről és trollhordákról szóló cikkei megjelenésének másnapján a finn újságíró ellen nemcsak durva lejárató kampány és fenyegetéssorozat indult, de az orosz titkosszolgálat is rászállt, még hazáját is kénytelen volt elhagyni egy időre. Aro felvette a kesztyűt: alapos könyvet írt az orosz információs hadviselésről Putyin trolljai címmel.
Percenként ötven PET-palack érkezik Ukrajnából és Romániából Magyarországra a Tiszán. Másfél milliárd forintból indult hulladékmentesítési program, de hiába a folyótakarítás, a szemét menetrendszerűen, feltartóztathatatlanul ömlik a határ túloldaláról. Horrorriport odaátról.
Egyre több koronavírus-fertőzött szorul kórházi ellátásra, az egészségügyi dolgozók pedig egyre fáradtabbak és kimerültebbek. Budapesti és vidéki orvosokat, ápolókat kérdeztünk arról, mi a helyzet az osztályokon, meddig bírják még, és miben bízhatnak.
Az új egészségügyi törvénnyel nemcsak a szülészeti hálapénzt számolták fel, de a bevett gyakorlatnak számító orvosfogadást is ellehetetlenítették – átmenetileg legalábbis biztosan. Márpedig a kismamák jellemzően nem érzik magukat biztonságban fizetett orvos és szülésznő nélkül.
A kormány erőszakos egyetemi modellváltása egyetlen ellenszavazat nélkül ment át a Debreceni Egyetem szenátusán. A Fidesz–KDNP már 2013-ban megtalálta ott a maga emberét, Szilvássy Zoltánt, aki erőteljes kormányzati segítséggel lett rektor.
A saját tábor és a bizonytalanok mozgósításáról fog szólni a 2022-es választás, a kampányban a Fidesztől gyurcsányozás és járványkezelési sikerpropaganda várható – mondja Horn Gábor. Az SZDSZ egykori kampányfőnökét a Bige László által megrendelt kutatásról is kérdeztük.
Emlék a gimnáziumi rajzszakkörből: Révész hullaként terül el a járdán, testét fotók borítják.
Az egyre tovább dagadó botrány a József Attila- és Arany János-hamisítványok körül bizonyára megérdemli, hogy külön fejezetként oktassák a bölcsészeti stúdiumokban, mint elrettentő és egyben tanulságos példát.
A szerző szereti a súlyos történeteket – erről már három prózakötete is tanúskodik. A 2016-os Váltóáram párkapcsolati és szülő-gyerek viszonyokat feszegetett, benne a másság kérdésével, a 2018-as Simon Péter a bűn és a bevándorlás témakörét járta körül. Az Illegál szintén a bűn témáját vizsgálja, immár jóval érettebb hangon.
A járvány megmutatta, hogy nagy igény van a közkönyvtárak szolgáltatásaira, és azt is, hogy fontos a szerepük a kulturális közösségszervezésben. Csakhogy az önkormányzatok bevételeinek csökkenése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése érzékenyen érintette az intézményeket.
„Még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen ki a Schütz Ila”
Romhányi József születésének 100. évfordulójára készült ez az előadás – már ha ezt a bemutatót elkészült produkciónak lehet nevezni.
A Bella Figura című drámában minden van, csak épp Bella Figura nincs. A helyzet épp ellentétes ezzel: szereplői nem igazán tudnak élni. Yasmina Reza kortárs francia drámaíró neve a színházba járóknak a Művészet című nagy sikerű darab, a szélesebb közönségnek pedig elsősorban a 2012-ben bemutatott Roman Polański-film, Az öldöklés istene miatt lehet ismerős.
Annak ellenére, hogy nevük azt jelenti, hogy „fájdalom”, a norvég popduó az utóbbi évek egyik üdítő jelensége.
A fővárosi klubok közül talán a TRIP hajó tudott a legjobban alkalmazkodni a járvány diktálta feltételekhez.
Sokan éreznek nosztalgiát a nyolcvanas évek 4AD kiadójának a goth/wave/posztpunk hangzástól a dreampop/ethereal wave/ambient tónusokig terjedő, a maga zavarba ejtő sokféleségében is jellegzetes zenei univerzuma iránt. A legendás műhely első fénykorában remek zenekarok emlékezetes lemezeinek sorát publikálta a Cocteau Twinstől a Dead Can Dance-ig, a Throwing Musestől a Bauhausig, mivel az 1980-as In the Flat Fields című bemutatkozó albumuk is itt jött ki.
A Black Lives Matter mozgalom összefüggésrendszerébe illeszkedik az itthon is tisztelt, legendás szaxofonos, Archie Shepp és a rendkívüli zongorista, Jason Moran új albuma. De a lemez ezt félretéve is hátborzongató. Shepp talajvesztett világunk egyik megmaradt biztos pontja. Prófétai ereje, művészetének katartikus hatása a nyolcvanas éveiben járva is a régi.
Most, hogy végleg megszűnt duóként létezni és így véget ért a Daft Punk kalandos története, nyugodtan leszögezhetjük, hogy Thomas Bangalter és Guy-Manuel de Homem-Christo maradandó hatást gyakorolt az elektronikus tánczene, meg úgy általában a popzene történetére.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Amikor Sztupa és Troché elérkeztek a döntő kérdéshez – már hogy hazudik-e Doniphon Tamás –, tudták már rég, hogy minden út idevezet.
Ismét napirendre került a Duna medrének mélyítése: az Európai Unió is komoly pénzeket fordítana arra, hogy a folyó nagyobb teherhajó-forgalmat bírjon el. Környezetvédők helyrehozhatatlan károktól tartanak – a szakemberrel erről és egyéb élővizeink sorsáról beszélgettünk.
A természet nem zárt be, így annak rendje-módja szerint, mint március első heteiben mindig: megérkezett a tavasz első hírnöke, a medvehagyma.
„Családok, évtizedes baráti kapcsolatok hasadtak szét a társadalom által gerjesztett feszültségek mentén, ami korábban nem volt jellemző.”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem BA-s filmrendező hallgatója Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában. Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjében nyújtott játékával a minap elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve díjat a Berlinalén. Szereplehetőségekről, rendezői elképzeléseiről, az SZFE-n folyó oktatásról és persze a freeSZFE mozgalomról beszélgettünk.
Autós üldözések, ördögűzés és korhatáros csirkecombok kísérik pályáját – a Francia kapcsolat és Az ördögűző Oscar-díjas rendezőjét Los Angeles-i otthonában értük el telefonon, hogy nagy sikereiről és jelentős bukásairól, Gene Hackmanről, Fritz Langról és Henri-Georges Clouzot-ról is beszélgessünk.
Hogy mi minden múlik az időzítésen, arról a pandémiás filmek sokat mesélhetnének.
Amikor száz éve először rögzítették az amerikai feketék identitásképző erejű zenéjét, azt – mint ez a díjakkal elhalmozott film sugallja – csak azért tették a kapzsi fehér kiadók, hogy a bluest saját képükre formálva kiüresítsék és üzletet csináljanak belőle.
