Lemondott az orosz kormány

  • narancs.hu
  • 2020. január 15.

Külpol

Egy órával azután, hogy Vlagyimir Putyin államfői beszédet intézett a törvényhozáshoz.

Egy órával azután, hogy Vlagyimir Putyin államfői beszédet intézett a törvényhozáshoz, lemondott az orosz kormány, írja az Index.

Putyin szerdán elmondott éves beszédében azt hangsúlyozta, hogy "Az orosz alkotmányban végrehajtandó módosításoknak közvetlenül szavatolniuk kell az alaptörvény prioritását az orosz jogi térben".

Az államfő szerint a nemzetközi jog és szerződések abban az esetben lesznek hatályosak Oroszországban, ha nem ellentétesek az alkotmányával. Úgy vélekedett, hogy csak ez garantálhatja az ország szuverenitását. Leszögezte, hogy hazájának "erős elnöki köztársaságnak kell maradnia".

Putyin alkotmánymódosítási csomagja értelmében nem lehet kormányzó, kormánytag, szenátor, képviselő és bíró az, aki más ország állampolgára, vagy ott lakhatási engedéllyel rendelkezik. Elnökké csak olyan személy választható, aki 25 évig megszakítás nélkül Oroszországban élt, és akinek sohasem volt más állampolgársága.
Indítványozta annak megvitatását - bár nem tartja elvi kérdésnek -, hogy kikerüljön-e az alkotmányból az a kitétel, hogy valaki egymást követően legfeljebb csak két ciklus erejéig tölthesse be az elnöki tisztséget Oroszországban.
Maga Putyin immár negyedik ciklusát tölti az elnöki hivatalban úgy, hogy az első két elnöki időszakát követően négy éven át kormányfő volt.
Javasolta továbbá, hogy a parlament alsóházának ne csak véleményezési, hanem az elnök által elutasíthatatlan jóváhagyási joga is legyen a miniszterelnök és a kormány többi tagjának kinevezésében.

Az államfőnek emellett jogában kell álljon a miniszterelnök, valamint a kormány, az alkotmány- és legfelsőbb bíróság tagjainak, továbbá a védelmi testületek és erőszakszervezetek vezetőinek kinevezése. A javaslat értelmében a parlament felsőháza leválthatja majd a szövetségi bírókat, az alkotmánybíróság pedig felhatalmazást kap a jogszabálytervezetek elnöki jóváhagyást megelőző normakontrolljára.

Putyin szerint az alkotmánymódosítás-csomagot népszavazásnak kell megerősítenie.

Putyin szemrevételez egy hadgyakorlatot 2013-ban

Putyin szemrevételez egy hadgyakorlatot 2013-ban

Fotó: MTI/EPA

 

Az Index az orosz Kommerszant információit idézve azt írja, Dimitrij Medvegyev kormányfő Putyinnal találkozva azt közölte, hogy "Ezek a változtatások, miután életbe lépnek – és ez minden bizonnyal megvitatásuk után meg is történik – jelentős változást hoznak nem csak az alkotmány több cikkelyében, de a hatalmi egyensúly egészében is, tekintettel a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat is.

E tekintetben, nyilvánvaló, hogy nekünk – Oroszország kormányának – kötelességünk lehetőséget adni az elnöknek a szükséges lépések meghozatalára és a jelen körülmények között, úgy vélem, a leghelyesebb, összhangban az alkotmánnyal, ha a teljes kormány benyújtja lemondását."

Putyin erre köszönetet mondott a távozó kabinet tagjainak a közös munkáért, noha, mint mondta, "nem minden sikerült". Felkérte a kormány tagjait, hogy az új kabinet megalakulásáig ideiglenesen folytassák feladataik ellátását. Putyin felajánlotta Medvegyevnek az orosz biztonsági tanács helyettes elnökhelyettesi posztját.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.