Négy izraeli katonanőt engedett el a Hamász

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. január 25.

Külpol

477 nap után szabadultak. 

Az iszlamista Hamász terrorszervezet szombaton szabadon engedett négy, 19-20 éves izraeli katonanőt, akiket 2023. október 7-én a Nahal Óz nevű övezet melletti katonai támaszpontról hurcoltak el.  A Hamász erődemonstrációt rendezett Gáza város Palesztina terén egyenruhába öltözött, maszkos fegyveresek tömegével, mielőtt átadta volna az izraeli nőket a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek.

A 477 nap után szabaduló, saját lábukon érkező katonanőket a vöröskereszttől az izraeli hadsereg (IDF) katonái veszik át, és a határhoz közeli Reim katonai támaszpontra viszik. Elsőként szüleikkel találkoznak, majd helikopterrel az ország közepén fekvő Beilinszon kórházba szállítják őket többnapos kivizsgálásra.

A terrortámadásban hét megfigyelő-katonát hurcoltak Gázába a Nahal Óz támaszpontról. Egyiküket, Ori Magidist néhány hét elteltével kiszabadították az IDF katonái. Noa Marcianót megölték, holttestét később az IDF kivitte Gázából. Naama Levy, Daniela Gilboa, Karina Ariev és Liri Elbag szombaton kiszabadult, Agam Bergert pedig várhatóan a jövő héten adják át Izraelnek, újabb három tússzal. A Gázai övezet kerítésén elhelyezett videokamerák felvételeit figyelő katonanők a Hamász terrortámadása előtt számos alkalommal figyelmeztették feletteseiket gyanús jelekre, hiába.

Az izraeli katonanőkért fejenként ötven palesztin rabot enged szabadon Izrael a börtönökből. A kétszáz fogoly közül százhúsz életfogytiglani büntetését töltötte, sokan közülük gyilkos terrormerényletekért. Hetven egykori rabnak el kell hagynia Izraelt és a palesztin területeket, őket külföldön engedik szabadon. A négy katonanő elengedését minden izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette. A Gázai iszlamista terrorszervezetek jelenleg kilencven túszt őriznek az övezetben; egy részük valószínűleg már nem él.

A Times élőben tudósított a helyszínről: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.