Obama is megszólalt az amerikai zavargásokról

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. június 1.

Külpol

Békés cselekvésre és választási részvételre buzdított.

Békés cselekvésre szólított fel Barack Obama, az Egyesült Államok volt és első afroamerikai elnöke hétfőn kiadott közleményében.

Az egykori elnök, aki az elmúlt hetekben azt ígérte, hogy aktívan részt vesz az elnökválasztási kampányban a demokraták oldalán, a közleményben arra buzdította a tüntetőket: alakítsák "a mi igazolható haragunkat békés, fenntartható és hatékony cselekvéssé".

Obama kifejtette, hogy szerinte az embereknek muszáj még erőteljesebben tudatosítaniuk az igazságtalanságokat, ezt tüntetések révén kell megtenniük, ám aztán ezt a tudatosságot nagyobb választási részvételben kell megjeleníteniük és olyan kormányzatot kell választaniuk, amelynek "tisztségviselői válaszolnak a követeléseinkre".

A volt elnök elutasította a tüntetéseken tapasztalható erőszakot és fosztogatásokat. Ugyanakkor elismerte, hogy a tüntetések olyan régóta fennálló problémákra válaszolnak, amelyekkel a korábbi választott tisztségviselők sem foglalkoztak. Nem tért ki azonban saját kormányzatának ezzel kapcsolatos tevékenységére, döntéseire.

Az Obama-kormányzat idején is voltak ugyanis véres megmozdulások, amelyek során az afroamerikaiak a rendőri erőszak ellen tiltakoztak. A Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) nevű fekete csoport éppen az Obama-kormányzat idején vált aktívvá.

Mint Obama fogalmazott: az országszerte zajló tüntetéssorozat "a rendőri gyakorlat és szélesebb értelemben véve az igazságszolgáltatási rendszer reformjának elmaradása miatti őszinte és legitim csalódottságot" jelzi.

Konkrétumok említése nélkül, "igazi változásokat" sürgetett az országban szerinte létező "folyamatos és bomlasztó" rasszizmus ellen. Mozgósításra sürgette az embereket és leszögezte, hogy "meg kell szerveznünk és le kell adnunk voksainkat ahhoz, hogy olyan jelölteket válasszunk meg, akik reformokat hajtanak végre".

Hétfő délelőtt Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke és a demokraták várható elnökjelöltje a Delaware-ban lévő Wilmingtonban egy afroamerikai templomban találkozott a helyi fekete közösség 15 egyházi és oktatási vezetőjével. Biden előző nap rövid időre meglátogatta a hétvégi tüntetések egyik helyszínét Wilmingtonban.

A 77 éves politikus Donald Trump elnököt és a jelenlegi kormányzatot okolta a kialakult helyzetért, az egyenlőtlenségekért és a rasszizmusért. Úgy fogalmazott: "a gyűlölet csak rejtőzködik, nem tűnik el. És amikor valaki, aki hatalmon van, szítja a gyűlöletet, akkor az a felszínre tör. Egy elnök szavai fontosak. Bátorítja az embereket a vitriol kiengedésére".

A volt alelnök azt ígérte, hogy ha elnökké választják, akkor szembenéz "az intézményes rasszizmussal" és elnöksége első 100 napjában létrehoz egy rendőrséget ellenőrző testületet.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.