Omlik össze Putyim rezsimje? Egyre kevésbé bíznak a televíziós hírekben Oroszországban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 1.

Külpol

Nem működik a propaganda.

Az elmúlt évtized során csaknem negyedével - 94-ről 72 százalékra - csökkent azoknak az oroszoknak a száma, akik a televíziót tekintik fő információforrásuknak, és megközelítőleg ennyivel - 79-ről 54 százalékra - csökkent a tévében elhangzott hírek iránti nézői bizalom is - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön megjelent felméréséből.

A távirati iroda híradása szerint az "oroszok 72 százaléka ma is a tévéből értesül a bel- és külpolitikai eseményekről. A megkérdezettek 52 százaléka úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaság állapotáról szóló jelentések nem felelnek meg a valóságnak. 53 százalék ugyanígy vélekedik a külpolitikai tudósításokról."

A válaszadók 34 százaléka a közösségi médiát, 32 százalék pedig az internetet nevezte meg az értesülései második forrásának és minden ötödikjük hisz is ezeknek. 35 százalék fogyasztója a „független” (hivatalostól eltérő álláspontokat rendszeresen megjelenítő) tömegtájékoztatási eszközök általközölt híreknek.

Blogot a felmérés szerint az oroszok mintegy egyharmada heti, 7 százaléka pedig napi rendszerességgel olvas. 56 százalékuk rendszeresen használja a közösségi médiát Ezek közül 42 százalék szerint a VKontaktye (az „orosz Facebook”), 33 százalék szerint az Odnoklassznyiki, 30 százalék szerint pedig a YouTube a legnépszerűbb.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.