Senki sem fogadta a Pegasus-bizottságot Varsóban

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 21.

Külpol

A szoftvert forgalmazó cég suttyomban szerződést bonthatott Magyarországgal és Lengyelországgal.

Öt kormányoldali illetékest és hatóságot keresett volna fel az Európai Parlament Pegasus-bizottsága Lengyelországban, de egyikkel sem sikerült tárgyalni, a kormánypártok képviseletében egyáltalán senkivel, mi több, a bizottság lengyel kormánypárti tagja, Dominik Tarczyński is otthagyta a társaságot nap közben, „felszívódott” – írja a HVG Eurologus rovata

A bizottság az illegális megfigyelési ügy lengyelországi szálait szerette volna vizsgálni. A hírek arról szóltak, hogy a lengyel hatóságok is ellenzékieket és újságírókat figyeltek meg a kémszoftverrel, ahogyan Magyarországon. 

Jeroen Lenaers, a bizottság elnöke, és Sophia in’t Veld parlamenti jelentéstevő aggasztónak tartotta a fejleményeket, a demokrácia haláláról beszéltek. 

Lenaers szerint nem lehet véletlen, hogy a lengyel kormány intézményrendszere egyáltalán nem vizsgálja a gyanús megfigyelési ügyeket. Az elnök úgy látja, a jogi és intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét lebontották Lengyelországban, így simán lehetséges, hogy olyan személyeket figyeljenek meg, akiket a kormány az ellenfelének gondol. Az így szerzett adatokat pedig az érintettek megfélemlítésére, lejáratására, zsarolására is fel lehet használni. A bizottság tájékoztatóján elhangzott, hogy több kormány, így a magyar is a nemzetbiztonságra hivatkozva zárkózik el az uniós vizsgálat elől, „a nemzetbiztonságot kapuként kezelik a törvények nélküli működés felé” .

Az is kiderült, hogy az Európai Parlament elkérte a Pegasust forgalmazó izraeli NSO cégtől azoknak a tagállamoknak a listáját, amelyekkel szerződést kötött. 14 tagállamról van szó – ám ezek közül kettővel a cég felmondta a szerződést a program jogtalan felhasználása miatt.

Három országban robbant ki botrány a Pegasussal kapcsolatban, Spanyolországban, Lengyelországban és Magyarországon. Mivel a spanyol botrány még friss, az Eurologus kizárásos alapon arra gondol, hogy az NSO Magyarországgal és Lengyelországgal bontott szerződést, így ezek a kormányok nem használhatják a szoftvert semmilyen célra. Azt, hogy Magyarország is így járt volna, a cég nem erősítette meg. 

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.