Szijjártó szerint egyedül az EU-nak köszönhetjük a migrációs kockázatokat

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. október 8.

Külpol

Pozsonyban nyilatkozott erőset a külgazdasági és külügyminiszter

Szijjártó Péter Pozsonyban vett részt csütörtökön a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) külügyi tárcavezetőinek és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszternek a munkaebédjén – számol be róla az MTI. A magyar miniszter előtte kétoldalú megbeszélést folytatott török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval. A tanácskozások – ahogy Szijjártó Péter fogalmazott – a migrációs hullámokra összpontosítottak.

false

 

Fotó: MTI/KKM

A magyar diplomácia vezetője első kockázatként a nyugat-balkáni szárazföldi migrációs útvonalat említette. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Törökországnak az Európai Unió 6 milliárd euró támogatást ígért, amelyből eddig kevesebb mint négymilliárdot fizettek ki. A második jelentősebb kockázat Szijjártó szerint az Európai Unió lassúsága Líbia vonatkozásában, a harmadik kockázati tényező pedig maga az Európai Bizottság új migrációs paktuma, ugyanis „egy szánalmas nyelvtani kísérletet tesz arra ez a dokumentum, hogy ne nevezze kvótának a kvótát, viszont egyértelmű, hogy a letelepítést és a kötelező kvótákat célozza” – fogalmazott a miniszter.

A világjárványra utalva hozzátette: „egy migrációs hullám most sokkal nagyobb veszedelmet jelent Európára, mint 2015-ben, tekintettel arra, hogy a biztonsági és kulturális kockázatok mellett egy jelentős egészségügyi kockázat is megjelenik, hiszen kontrollálatlan tömegek elképesztő gyorsan tudják terjeszteni a koronavírust”.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter jelenlétére reagálva kifejtette Szijjártó, hogy „a migráció tekintetében a V4-ek között egyetértés van”, ugyanakkor hozzátette hogy „vannak bizonyos pontok, ahol a közép-európaiak a franciákéhoz közeli álláspontot képviselnek, de a migráció viszonylatában inkább több az ellentét az álláspontok között”.

Arról nem szól az MTI beszámolója, hogy a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott találkozóján szóba került-e a szíriai helyzet vagy Törökország aktív részvétele az Örmény-Azeri konfliktusban, illetve a Földközi-tenger keleti övezetében végrehajtott török földgázkutatások, amelyek kiélezték a Görög-Török szembenállást, és negatívan befolyásolják az EU és Törökország közötti viszonyt is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.