Szijjártó szerint egyedül az EU-nak köszönhetjük a migrációs kockázatokat

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. október 8.

Külpol

Pozsonyban nyilatkozott erőset a külgazdasági és külügyminiszter

Szijjártó Péter Pozsonyban vett részt csütörtökön a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) külügyi tárcavezetőinek és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszternek a munkaebédjén – számol be róla az MTI. A magyar miniszter előtte kétoldalú megbeszélést folytatott török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval. A tanácskozások – ahogy Szijjártó Péter fogalmazott – a migrációs hullámokra összpontosítottak.

false

 

Fotó: MTI/KKM

A magyar diplomácia vezetője első kockázatként a nyugat-balkáni szárazföldi migrációs útvonalat említette. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Törökországnak az Európai Unió 6 milliárd euró támogatást ígért, amelyből eddig kevesebb mint négymilliárdot fizettek ki. A második jelentősebb kockázat Szijjártó szerint az Európai Unió lassúsága Líbia vonatkozásában, a harmadik kockázati tényező pedig maga az Európai Bizottság új migrációs paktuma, ugyanis „egy szánalmas nyelvtani kísérletet tesz arra ez a dokumentum, hogy ne nevezze kvótának a kvótát, viszont egyértelmű, hogy a letelepítést és a kötelező kvótákat célozza” – fogalmazott a miniszter.

A világjárványra utalva hozzátette: „egy migrációs hullám most sokkal nagyobb veszedelmet jelent Európára, mint 2015-ben, tekintettel arra, hogy a biztonsági és kulturális kockázatok mellett egy jelentős egészségügyi kockázat is megjelenik, hiszen kontrollálatlan tömegek elképesztő gyorsan tudják terjeszteni a koronavírust”.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter jelenlétére reagálva kifejtette Szijjártó, hogy „a migráció tekintetében a V4-ek között egyetértés van”, ugyanakkor hozzátette hogy „vannak bizonyos pontok, ahol a közép-európaiak a franciákéhoz közeli álláspontot képviselnek, de a migráció viszonylatában inkább több az ellentét az álláspontok között”.

Arról nem szól az MTI beszámolója, hogy a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott találkozóján szóba került-e a szíriai helyzet vagy Törökország aktív részvétele az Örmény-Azeri konfliktusban, illetve a Földközi-tenger keleti övezetében végrehajtott török földgázkutatások, amelyek kiélezték a Görög-Török szembenállást, és negatívan befolyásolják az EU és Törökország közötti viszonyt is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.