Szijjártó Péter Pozsonyban vett részt csütörtökön a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) külügyi tárcavezetőinek és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszternek a munkaebédjén – számol be róla az MTI. A magyar miniszter előtte kétoldalú megbeszélést folytatott török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval. A tanácskozások – ahogy Szijjártó Péter fogalmazott – a migrációs hullámokra összpontosítottak.
|
A magyar diplomácia vezetője első kockázatként a nyugat-balkáni szárazföldi migrációs útvonalat említette. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Törökországnak az Európai Unió 6 milliárd euró támogatást ígért, amelyből eddig kevesebb mint négymilliárdot fizettek ki. A második jelentősebb kockázat Szijjártó szerint az Európai Unió lassúsága Líbia vonatkozásában, a harmadik kockázati tényező pedig maga az Európai Bizottság új migrációs paktuma, ugyanis „egy szánalmas nyelvtani kísérletet tesz arra ez a dokumentum, hogy ne nevezze kvótának a kvótát, viszont egyértelmű, hogy a letelepítést és a kötelező kvótákat célozza” – fogalmazott a miniszter.
A világjárványra utalva hozzátette: „egy migrációs hullám most sokkal nagyobb veszedelmet jelent Európára, mint 2015-ben, tekintettel arra, hogy a biztonsági és kulturális kockázatok mellett egy jelentős egészségügyi kockázat is megjelenik, hiszen kontrollálatlan tömegek elképesztő gyorsan tudják terjeszteni a koronavírust”.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter jelenlétére reagálva kifejtette Szijjártó, hogy „a migráció tekintetében a V4-ek között egyetértés van”, ugyanakkor hozzátette hogy „vannak bizonyos pontok, ahol a közép-európaiak a franciákéhoz közeli álláspontot képviselnek, de a migráció viszonylatában inkább több az ellentét az álláspontok között”.
Arról nem szól az MTI beszámolója, hogy a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott találkozóján szóba került-e a szíriai helyzet vagy Törökország aktív részvétele az Örmény-Azeri konfliktusban, illetve a Földközi-tenger keleti övezetében végrehajtott török földgázkutatások, amelyek kiélezték a Görög-Török szembenállást, és negatívan befolyásolják az EU és Törökország közötti viszonyt is.