USA: összecsaptak az alelnökjelöltek

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Külpol

Ezúttal nem volt "fogd már be, ember".

Elemzők szerint valódi érvekkel folytatott higgadt vitát a két amerikai alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris szerda este Salt Lake Cityben.

A politikusok a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitáztak.

Az elején Mike Pence leszögezte, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt terve a járványkezelésre Donald Trump elnök kormánya intézkedéseinek másolása, szemmel láthatóan "plágium". Pence ezzel Harris azon megállapítására válaszolt, hogy az amerikai történelem legnagyobb kudarca, ahogy Trump elnök kezeli a járványt. Harris kijelentette: számára attól még nem lesz megfelelő egy Covid-19 elleni oltóanyag, hogy Donald Trump annak tartja majd. Pence erre odavetette Harrisnek, hogy "ne rengesse meg az amerikaiak bizalmát a vakcinában".

A vita második témája az volt, hogy melyik alelnökjelölt áll inkább készen a vezetésre. Susan Page műsorvezető ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy esetleges elnöki beiktatásakor a 78 éves Joe Biden az amerikai történelem legidősebb elnöke lenne.

A gazdaságról és a környezetvédelemről szólva Pence a Trump-kormány eredményeit sorolta, köztük a munkahelyteremtést és az adócsökkentést, amelyeknek következtében az átlagos jövedelműek bevétele is nőtt. Harris tagadta, hogy egy Biden-kormány adót akarna emelni, mire Pence közölte: az adóemelés terve szerepel a demokrata elnökjelölt programjában, megtekinthető a honlapján. Harris a járvány miatti 30 millió munkanélkülit hánytorgatta fel, míg Pence leszögezte: a kormány 11,6 millió elveszített munkahelyet már visszaépített.

Pence felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrata jelöltpáros programjában "új zöld tervet" hirdet, amely jelentős adóemelésekkel jár mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Ennek alátámasztására idézte Joe Biden kijelentéseit. "Számunkra viszont mindig az amerikai munkahelyek és az amerikai dolgozók lesznek az első helyen" - jelentette ki Pence. Harris tévesnek nevezte a "zöld tervre" vonatkozó állítást.

A két politikus - a műsorvezető további kérdései ellenére - hamar lezárta a vitát a klímaváltozásról és a kormányzati kezeléséről. Harris a Trump-kormány munkahelyteremtést szorgalmazó politikájára tért vissza, és úgy vélekedett, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi vitát Washington elveszítette, ami az amerikaiak százezreinek munkahelyébe került. Pence azzal válaszolt, hogy Joe Biden "a kommunista Kína vezérszurkolója, és nem sokat tett az amerikai munkahelyek megőrzéséért.

Trump elnök meggyengítette Washington viszonyát szövetségeseivel - jelentette ki Harris. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump "Vlagyimir Putyin szavát többre tartja, mint barátainkét és a hírszerző közösségekét". Szerinte Trump elnök nem volt hajlandó szembesíteni Putyint azokkal - az amerikai hírszerzés által egyébként meg nem erősített - hírekkel, amelyek szerint Oroszország fejpénzt fizetett volna afgán táliboknak amerikai katonák megöléséért. Majd azt fejtegette, hogy az Iránnal kötött atomalku egyoldalú felmondása után Amerika ma kevésbé biztonságos.

Pence minderre felhozta: a Trump-kormánynak sikerült elérnie, hogy a NATO-tagok több pénzt áldozzanak a közös védelemre, mint az Obama-kormány idején. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok betartotta a szavát, és az izraeli amerikai nagykövetséget áthelyezte Tel-Avivból Jeruzsálembe, és gyakorlatilag sikeresen felszámolta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.

A két politikus vitázott Amy Coney Barrett alkotmánybíró-jelöltről, az egészségbiztosításról, a fajgyűlöletről és a bűnügyi igazságszolgáltatásról is.

(MTI)

„Befognád végre?" - Durván egymásnak esett Trump és Biden az első elnökjelölti vitán

A jelenlegi elnök folyamatosan közbevágott, a korábbi alelnök pedig egy ponton bohócnak nevezte vitapartnerét. A novemberi választásra készülő amerikai elnökjelöltek első országos televíziós vitáján - amelyet az ohiói Clevelandben rendeztek - a republikánus Donald Trump elnök választási csalásokra figyelmeztetett, Joe Biden, a demokraták jelöltje pedig hazugnak nevezte a jelenlegi elnököt.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.