Szlovákia: Vlado újra a ringben

szerző
Hegedűs István
publikálva
1999/18. (05. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mostanában egyre kedvesebb "északi szomszédaink" házatáján megint nagy dolgok készülődnek. A VB-n hokisaik alig (3:2-re) kaptak ki a favoritnak számító kanadaiaktól, és az idegenbe szakadt Karel Gott is újra hallat magáról. Csáky Pál folytatja egyre nehezedő harcát, leginkább saját kormányzó társaival egy európaira emlékeztető nyelvtörvényért, és itt van a nyakunkon az első és legközvetlenebb elnökválasztás is. Május 15-én és 29-én rendezik, két fordulóban. A gazdasági okokból rövidnek szánt kampányt a múlt hétvégén kezdték meg az érintettek, kik közt számos régi ismerőst fedezhetünk föl.

Mostanában egyre kedvesebb "északi szomszédaink" házatáján megint nagy dolgok készülődnek. A VB-n hokisaik alig (3:2-re) kaptak ki a favoritnak számító kanadaiaktól, és az idegenbe szakadt Karel Gott is újra hallat magáról. Csáky Pál folytatja egyre nehezedő harcát, leginkább saját kormányzó társaival egy európaira emlékeztető nyelvtörvényért, és itt van a nyakunkon az első és legközvetlenebb elnökválasztás is. Május 15-én és 29-én rendezik, két fordulóban. A gazdasági okokból rövidnek szánt kampányt a múlt hétvégén kezdték meg az érintettek, kik közt számos régi ismerőst fedezhetünk föl.

Talán kezdjük egy apróhirdetéssel az ingatlanrovatból. Eladó egy szép fekvésű pozsonyi villa, remek kilátással, a Slavin alatt, brutális leegyszerűsítéssel a pozsonyi Rózsadombon. A tuszkulánum néhai Alexander Dubcek tulajdonát képezte, s mint ilyen, az utolsó csehszlovák parlament elnökének hivatalos rezidenciájául is szolgált. Most a szlovák Elnöki Iroda is fontolóra vette megvásárlását, mondván roppant alkalmas lenne az új államfő rezidenciájának. Adna egy kis pluszt a közvetlen választás nyújtotta masszív legitimációhoz, ha mégoly éterit is. És mert pillanatnyilag egyéb alkalmatosság nem is kínálkozik - a korábbi elnök Michal Kovác a saját házában székelt -, könnyen lehetséges, hogy a lakhelyben előbb lehetünk biztosak, mint lakójának személyében.

De tekintsünk szét a szóbajöhető ingatlanaspiránsok között. Épp tízen vannak. A többségük eleve esélytelen, de esetleges visszalépéseik, első fordulós szavazatrablásaik még sokat nyomhatnak a latban. Mi mégis kezdjük az esélyes versenyzőkkel.

Itt van mindjárt Meciar

Szeptember végén derűvel vehettük tudomásul könnyes-nótás búcsúját, és tessék, újra róla szól minden. Újra belőle lehet választani, újra tőle tartanak és benne bíznak sokan, noha ő ezt nem akarta (igaz, hazudott már a "végleges" búcsúnál nagyobbat is). Hogy mennyire nem akarta a visszatérést, azt leginkább tőle tudhatjuk. De mit csináljon, pártjának, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak máriatölgyesi (Dubnica) közgyűlésén engedni volt kénytelen az erőszaknak, ő, ki csak népének (a többször hálátlannak) és a Mozgalomnak él. A máriatölgyesi míting még arról is nevezetes, hogy a Vezér comebackjének farvizén kimondatott a nagy cél: az idő előtti parlamenti választások kiírása. Ez még egészséges(?) revansizmusból se semmi, pláne az új kormány által, persze piszok ártatlanul törvényhatósági eszközökkel üldözött páriák szájából (Lexa ügye a Kovác-gyerekkel, miegymás).

Vladó persze másról beszél. Körvonalazódó kampányában függetlenségét bizonygatja, nincs nékem se szponzorom, se óriásplakátom, nékem csak a polgárokkal való találkozás a fontos, hogy is tehetnék arról, ha szétszed a média, ám honoráriumot sem fogadok el gyakori tévés szerepléseimért, nem kaszálni, de szolgálni jönnék.

Sokan épp ettől félnek. A kormánykoalíció maga is, amikor éppen nem egymás nyírásával van elfoglalva. Brigita Schmögerová pénzügyminiszter londoni és washingtoni látogatásáról hazatérve mint kész tényt közölte, hogy az eddig kapacitálhatónak tűnő külföldi befektetők Vladó jelölése óta finoman szólva is várakozó álláspontra helyezkedtek, nem beszélve a Nemzetközi Valutaalapról, amely konkrétan a szemébe is mondta ezirányú aggodalmait. Schmögerová szerint ezen a kritikus állapoton akkor sem lehet majd maradéktalanul változtatni, ha Vladó netán a második helyen végez, hiszen a hosszútávú befektetések szempontjából távolról sem megnyugtató az a lehetőség, hogy Szlovákiában még hosszú ideig ez a rém jelenti az alternatívát. Egy országban, ahol fejenként kerek 420 dollárra rúg a jelenlévő külföldi tőke nagysága, ez nem túl jó hír. Tény ami tény, Meciar ellenfeleinek legkomolyabb ütőkártyája ez. Hogy a művelt Nyugat Vladó visszatértétől még azt is elfelejtené, hogy Szlovákia egyáltalán létezik. A Nyugatra szavaz, aki Meciar ellen szavaz - ez a jelszó egyszer már bejött. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a nyugati orientáció életbevágóan szükséges voltának hangoztatása elégséges lesz a demokratikus erők jelöltjének biztos célbajutásához. Annál is inkább, mert a Vladót, mint farkast emlegető hírek dacára úgy tűnik, a kormányzók jelöltjének nem is a többször kiütött bokszoló a legnagyobb ellenfele, hanem saját közege.

A kassai bombázó

A Demokratikus Koalíció pártjai már a parlamenti választásokra készülve eldöntötték, hogy államelnök-jelöltjük Szlovákia akkor és máig is egyik legnépszerűbb politikusa, a kassai polgármester, Rudolf Schuster lesz. A Mozgalom és vele a meciarizmus leváltásának ellentéteket eltüntetni képes igénye akkor avval járt, hogy mindenki jó képet vágott e válaszáshoz. De sikerült-e konzerválni ezt az egyöntetűséget? És mennyire?

Vladó újbóli bejelentkezésével voltaképpen tett egy ezirányú szívességet ellenfeleinek. Az őellene számos különböző forrásokból táplálkozó gyűlölet ismét elégséges lehet, mint közös nevező, úgy a jelölt útját egyengetők, mint a szavazók körében. Ám sokan vannak (lehetnek) e két populációban, akiknek Schuster kommunista múltja és jelenlegi masszív baloldalisága nem tetszik annyira. Ez pedig a csak látszólag kevésbé fontos első körben némi nemkívánatos szétszavazást is eredményezhet. Néhány csepp nehézvíz Vladó malmára. Közben persze a kimondottan jobboldali szavazók vannak csak igazán nehéz helyzetben. Schuster kolaíciós jelölése ugyanis majdnem annyira szól az alternatíva hiányáról, mint a kassai férfi népszerűségéről. Noha az öt koalíciós párt egyike sem indít külön jelöltet, léteznek nem is nagyon titkolt favoritjaik, ha tetszik, ha nem, saját jelöltjükkel szemben, s ez innen többnek látszik, mint hiba. Jan Carnogursky a ma is jelentős, nagy múltú kereszténydemokrata potentát (akinek nézetei megbízható helyi elemzők szerint olyan messze vannak a korszerű európai kereszténydemokráciától, mint oda Buda; sokkal inkább egyszerű pánszláv fundamentalistaként lehet őt aposztrofálni) például, miért, miért nem, de leginkább példamutatásból, régi cimborájára, Michal Kovácra fog szavazni. A Demokratikus Unió elnöksége Juraj Svecet támogatja, a Demokrata Párt szóvivője pedig egyenesen Magda Vásáryová kampányának egyik vezéralakja, és ekkor még mindig a pontszerzőknél vagyunk. A nevezett hölgy és az urak is elsősorban Vladó, de majd´ annyira Schuster ellen is kampányolnak - a helyzet így még talányosabb.

Előzetes esélyfelmérések

Ha ezen a hétvégén tartották volna az első menetet, a Visio ügynökség lapzártánk idején közzétett adatai szerint Schuster fordult volna elsőként, a szavazatok 37,5 százalékával. Õt követné a szívós Vladó, több testhosszal, de nem reménytelenül lemaradva, a maga 22,5 százalékával. (Pár nappal korábban egy másik szonda 36,1:24-es arányt mutatott ki.) Igen jól áll még a szép emlékű színésznő, a Sörgyári capriccio és a Markéta Lazarová hősnője, Magda Vásáryová, konkrétan 18,9 százalékon. A közismert kretén, a részeges és fasiszta Ján Slota valamicskét lemaradva, de mégis a szégyeletesen magas 9,2 százalékos előzetes támogatottságával szennyezi a légkört, míg a jónevű Michal Kovác 6,6-et tudhat most a magáénak. Utánuk már tényleg csak a futnak még kategória következik, ám néhányan közülük még éppen mérhető eredménnyel. Ivan Martjan 2,4; Juraj Svec 1,2; Boris Zala 1%. Csupán a teljesség kedvéért említjük Ján Demika és Juraj Lazarcík nevét, őket szűkebb családjuk túlnyomó többsége sem szeretné az államelnöki rezidencia környékén látni ólálkodás közben. A választási matematikázás szerint akkor sincs túl nagy gáz, ha a körzetvezető szesztestvér, Slota már az első forduló előtt visszalép a nagytestű énekesboxoló javára. Egyfelől dehogy nincs, másfelől megteszi, minden valamire való szlovák nacionalista ezt várja tőle. Ám Meciar még ekkor sem fogja be Rudolfot. Viszont csont nélkül szerzi meg a továbbjutást jelentő csoportmásodikságot, alátámasztva azon nyugati félelmeket, melyek szerint míg él, Vladó az alternatív csávó, erről pedig tudjuk, hogy pénzbüntetéssel jár. A kényes ízlésű européerek azt szeretnék, ha Schuster mögött az exnagykövet művésznő jutna tovább.

Vásáryová jelenésre vár

Vajon sikerülhet-e Magda csínye? A színes és decensen karbantartott asszonyságtól még valami frisseség, uram bocsá´ színház is várható a kampánya során, mely gesztusok akár szavazatokat is fialhatnak. És végül is, hátránya voltaképpen csekély, úgy is mondhatnák, ha nem taszítana annyira az ízetlenkedés, hogy ott liheg Vladó nyakán (22,5:19,8). E ponton lép a képbe a bevezetőben emlegetett Karel. A Gott. Akit nem csak Magyarországon kicsit vicces hangzású neve miatt hoztunk szóba (rocskendroje - rocskendroje, evribádi priznyicskoje, satöbbi, nem is ő énekelte és speciel ismerek olyan hochentellektüeleket hazánkban is, akik igen bárgyú, sőt révedező pofát bírnak vágni a Lady Carnevál hallatán). Hogy jön ide ez a kétesen emblematikus személy? Hát úgy, hogy megjelent Ro(c)ky mého mládí című legújabb albuma. (A cím, mint az ügyes zárójelből sejthető kettős jelentésű, "c" nélül A fiatalságom évei, "c"-vel viszont más, amit nem árulok el, bizonyságául annak, hogy érdemes csehül megtanulni.) A lemezbemutató buli házigazdája Milan Lasica volt. Róla Karel szerint azt érdemes tudni, hogy elsősorban iszonyú jó srác és régi haver, az átkosban egy meglehetősen hosszúra nyúlt szilenciuma után 1978-ban pont az ő (Gott) tévéműsorában sikerült visszacsempészni a médiába. Szerintünk pedig azt, hogy kétségtelenül az egyik legnagyobb élő szlovák színművész, s így az egyik legnépszerűbb szlovák. (Prágai tévéjelenléte is állandónak mondható; az ilyesmire nagyon adnak Szlovákiában.) Mások szerint viszont azt érdemes tudni róla, hogy Magda Vásáryová férje, és korántsem villogott véletlenül a nagyszerű Karel oldalán, hanem nyilvánvaló kampányfogásból. Mondhatnánk minderre persze, hogy kis színes kitérő, az egészhez mérten nincs jelentősége. Sőt: Meciar az ifjú Depardieu-vel és az örökifjú Ornella Muttival az oldalán nagyobbat bukott, mint Monte Christo című tévésorozat ugyancsak ővelük. De ez nem így van. Mert arra is emlékeznünk kell, hogy a cseh csalogány Lucie Bilá simán beénekelte (például az Óvárosi téren majd´ százezer embernek) Vacláv Klaust a parlament elnöki székébe. És arra is, hogy Vladó a többszörösét ajánlotta Bilá művésznőnek, mint Belmondóstul, Forma 1-es pilótástul az egész eurókultúrdeszantnak, és nyilván tudta is, miért. Lucka persze beintett és még valami távolságtartót (ha tetszik, csúnyát) is mondott, mire Meciar jól megbukott. Annyi bizonyos, ha Magda Vásáryová kampánya ebben az irányban halad tovább, lesz olyan showbiz-dísszemle, amilyet még nem látott Csehszlovákia. (Az égig érésről csak annyit, hogy például Havlová asszony, még Dagmar Veskrnová korában, ugyancsak kedvelt csehszlovák színésznő volt.)

Viszont ha hoz is a konyhára a művésznő ily módon turbózott kampánya, akkor sem valószínű, hogy a borközi náci majd´ tíz százalékával hízlalt Vladíceket be bírja fogni. Ne dédelgessünk túlzott euróillúziókat: pillanatnyilag Schuster-Meciar döntő néz ki.

De kire szavaznak a magyarok?

Például Vladóra aligha. Mi a fenének? Magdára se nagyon, hiszen nyilván élénken él az emlékezetükben, hogy a művésznő teljes tekintélyével hangoztatta bécsi nagykövet korában, hogy a magyaroknak Szlovákia kánaán. Persze elég nyilvánvalóan azért, mert a derék sógorok ezt akarták hallani, noha egy gyengeelméjű is sejthette, hogy a jelzett időszakban Szlovákia még szlovákoknak sem volt egy kimondott SZOT üdülés, a Kánaán szó jelentését pedig kifejeztten csak a szótárból ismerték.

A magyarok Schusterre fognak szavazni, nagyon helyesen, és számos okból kifolyólag. Egyfelől azért, mert eleddig messzemenően ők a koalíció legfegyelmezettebb tagjai. Másfelől azért, mert Schuster, mint a vízfolyás nyomatja a nyugati orientáció egyedül üdvözítő voltáról szóló demokratikus szöveget, és Gorbacsov óta tudható, hogy nem lehet csak úgy pofázni a demokráciáról a levegőbe, a szavaknak igenis nagy a hatalmuk, pláne ha igazak. De tán legfőképpen azért, mert minden, a reformkomancsok felé ellejtett riszálása ellenére, eddig Schuster bizonyult talán a legkorrektebb koalíciós partnerüknek.

De ki fog nyerni?

Lezárásként engedtessék meg némi, nem túl merész jósolgatás. Rudolf Schuster lesz Szlovákia első közvetlenül megválasztott elnöke. Nem azért, mert az előzetes esélyek és a választási matematika meg a nyugati nyomás ezt vetíti előre, hanem azért, mert valójában nincsen választás. Vladó egy ideje véglegesen bukott ember, nem tér igazán vissza soha. Szlovákia meghaladta a meciarizmust, még ha nem is tud róla (mindenki). Ám az is biztos, hogy a Vezér alig halványuló emlékét még nagyon sokáig meg fogják, fogjuk emlegetni.

Schillinger Andrea

szerző
Hegedűs István
publikálva
1999/18. (05. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...