Járványtagadók tüntettek Rómában

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 6.

Külpol

Giuseppe Conte miniszterelnök elítélte a megmozdulást.

Koronavírus-járványt tagadók tüntettek szombaton Róma történelmi központjában a fertőzés terjedését akadályozó óvintézkedések ellen. Több ezren voltak, és egyikük sem viselt maszkot.

A megmozdulást élesen elítélte olasz politikusok sora. Giuseppe Conte miniszterelnök a tüntetőknek szánt üzenetében szembesítette őket a számokkal: a járványnak már 35 ezer halottja van Olaszországban, a fertőzöttek száma meghaladja a 276 ezret. A demonstrációt elítélte többek közt Luigi De Maio külügyminiszter és Virginia Raggi, Róma polgármestere.

A járványban kételkedők és annak létét tagadók annak ellenére tüntettek, hogy már öt hete ismét töretlenül emelkedik a fertőzöttek száma Itáliában. Péntekről szombatra újabb 1700 emberről bizonyosodott be, hogy elkapta a koronavírust. A kételkedőket az sem győzte meg a járvány valódiságáról, hogy csütörtöktől kórházban van Silvio Berlusconi volt kormányfő szintén koronavírus-fertőzés miatt. Állapotát orvosai stabilnak mondják. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.