Donald Trump újabb elnöki rendeleteinek aláírása közben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy akár azonnal is találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azt gondolom, hogy Oroszországnak akarnia kell, hogy megállapodjon, és talán akarnak is egyezséget kötni. Abból, amit hallok, azt gondolom, hogy Putyin szeretne látni engem. Amilyen hamar csak tudunk találkozunk. Én azonnal találkoznék” – fogalmazott, és hozzátette, hogy „minden egyes nap, amikor nem jön létre a találkozó, további katonák halnak meg a harcmezőn”. Azt is megállapította, hogy mindkét oldal nagyon sok katonát veszített, de Oroszország többet.
Szintén kérdésre válaszolva az elnök úgy vélte, hogy az ukrajnai háború lezárására Kínának is hatása lehet, mert Hszi Csin-ping elnöknek van hatalma Oroszország felett.
Oroszország hozzáállása is megváltozott a beiktatás óta. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken kijelentette, hogy Oroszország mielőbb szeretné folytatni a kölcsönös fegyverzetellenőrzésről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Hangsúlyozta, hogy az ilyen tárgyalások „az egész világ és mindkét nemzet érdekét szolgálják”, és most az amerikai félen a sor. Peszkov közben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy aláásta a kölcsönös fegyverzetellenőrzés jogi kereteit. (A fegyverzetellenőrzési egyezmények körüli feszültségek Putyin 2022 eleji ukrajnai inváziója után fokozódtak. Putyin 2023 februárjában bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti a részvételét az Új START szerződésben, amely az Egyesült Államok és Oroszország közötti utolsó megmaradt nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény. Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy Moszkva hangulata változóban van Donald Trump amerikai elnök beiktatását követően - jegyzi meg a Politico.
Egy másik, csütörtök este a Fox News-on sugárzott interjúban Trump arról beszélt: „Zelenszkij egy sokkal nagyobb erő ellen vette fel a harcot, [Oroszország} sokkal nagyobb, sokkal erősebb. Nem kellett volna ezt tennie, mert alkut köthettünk volna.” Még azt is kijelentette: „Olyan könnyen megköthettem volna ezt az alkut, de Zelenszkij úgy döntött, hogy harcolni akar.” A Fehér Ház nem részletezte, mire gondolt Trump, amikor azt állította, Ukrajnának nem kellett volna védekeznie.
Trump szintén csütörtökön, a Davosi Világgazdasági Fórum vitájához is hozzászólt videókapcsolaton keresztül, amelyben részben az ukrajnai háborúval kapcsolatban hibáztatta az OPEC+ tagokat, a kőolaj-kitermelő országok kibővített, Oroszországot is magába foglaló csoportját amiatt, hogy az elmúlt három évben, az ukrajnai háború legnagyobb részében is magasan tartották a kőolaj világpiaci árát, ami gazdasági motorként táplálta az orosz gazdaságot. Hozzátette, hogy
„ha az árak csökkennének, akkor az azonnal a háború végéhez vezetne”,
és azt is megjegyezte, hogy az OPEC+ „bizonyos mértékben nagyon is felelős azért, ami történik.”
Már röviddel beiktatása után újabb szankciókkal fenyegette az orosz elnököt Trump. Hamarosan kinevezendő pénzügyminisztere, Scott Bessent pedig a meghallgatásán kijelentette, hogy „ha Trump elnök az ukrajnai háború befejezését kéri, ahogy a stratégiájában szerepel, akkor elköteleződtem a szankciók fokozásával kapcsolatban, főleg az orosz olajkitermelés ellen, ami tárgyalóasztalhoz kényszerítené az Orosz Föderációt.” A Politico már arról ír, hogy Orbán Viktor emberei, akik eddig vétóval fenyegettek az EU-t az újabb orosz szankciókkal kapcsolatban, feltűnően visszahőköltek, miután Trump keményebb fellépését látják.
