Trump szombat délig adna haladékot a Hamásznak

  • narancs.hu
  • 2025. február 11.

Külpol

A palesztin terrorszervezetnek addig kellene átadnia a túszokat, az amerikai elnök szerint sokan már nem élhetnek közülük.

Izraelnek fel kell mondania a tűzszüneti megállapodást, ha a Hamász nem engedi szabadon a még fogva tartott izraeli túszokat szombatig – mondta Donald Trump amerikai elnök az irodájában tartott tájékoztatón.

A hvg.hu összefoglalója szerint az elnök arról beszélt, „ha szombat délig nem engedik visszatérni a túszokat – szerintem ez egy alkalmas időpont – azt mondom, szüntessük meg az egészet és engedjük szabadjára a poklot”. Úgy gondolja, az összes érintett túszt egyszerre kell szabadon engednie a palesztin terrorszervezetnek. Azt nem részletezte, mit értett pokol alatt, „majd megtudjátok, és majd ők is megtudják” – mondta egy újságíró kérdésére válaszolva.

Trump azt is hozzáfűzte, hogy ez az ő véleménye, amit Izrael fölülírhat, ha akar. Kételyei vannak a túszokkal kapcsolatban, feltételezi, hogy sokan közülük meghaltak. 

A Hamász hétfőn azt közölte, hogy felfüggeszti a túszok szabadon engedését, mert szerinte Izrael nem tartotta magát a tűzszüneti megállapodáshoz, késlelteti a Gáza északi részéről kitelepített lakosság visszatérését, nem enged be segélyszállítmányokat, és fegyveres támadások is voltak az övezetben. 

Az izraeli kormány a Hamász bejelentését vette a megállapodás megsértésének, hadserege megint készenlétben van.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.