Új-Kaledónia mégse akar függetlenedni Franciaországtól

  • narancs.hu
  • 2018. november 4.

Külpol

A volt csendes-óceáni gyarmat lakói az őslakosok nagy bánatára inkább a franciákhoz tartoznának.

A függetlenség elutasítása várható a Franciaországhoz tartozó, csendes-óceáni volt gyarmat Új-Kaledónián vasárnap megrendezett népszavazáson, mert a szavazatok kétharmadának összeszámlálása alapján a nemek aránya 59,5 százalék – írja a BBC.

A részvételi arány nagyon magas, 80,7 százalékos volt.

A kaledóniai őslakos kanakok leginkább az igen pártján voltak, ők csak a szigetcsoport lakosságának 39,1 százalékát teszik ki, míg a francia felmenőkkel rendelkező betelepülők inkább lojálisak Párizshoz.

Új-Kaledóniát körülbelül 280 ezren lakják, közülük 175 ezren szavazókorúak.

A népszavazást még évtizedekkel ezelőtt ígérték meg a kanakoknak, miután a szeparatisták vérengzésbe kezdtek. 2022-ig még két hasonló szavazást tarthatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.