Belehalt sérüléseibe Katerina Handzjuk, a savval leöntött ukrán civil aktivista

  • narancs.hu
  • 2018. november 4.

Külpol

Egy korábbi vizsgálati anyag szerint valamilyen ukrán rendőrségi, illetve állami szerv állhat a nő elleni támadás mögött.

Meghalt vasárnap Katerina Handzjuk ukrán civil aktivista, a herszoni polgármester tanácsadója, akit súlyos égési sérülésekkel ápoltak több mint három hónapon át egy kijevi kórházban, miután támadója tömény kénsavat spriccelt rá, az arcát célba véve, lakása előtt, a dél-ukrajnai Herszonban.

A július 31-én elkövetett támadásban a 33 éves aktivista nő testének több mint 30 százalékán szenvedett égési sérüléseket.

A különös kegyetlenséggel elkövetett merénylet nagy visszhangot váltott ki Ukrajnában, egyúttal ráirányította figyelmet arra, hogy a hatóságok gyakran félvállról veszik a civil aktivisták elleni támadásokat, és nem sietnek felkutatni a tetteseket.

A rendőrség ez esetben is először csak garázdaságnak minősítette az esetet, majd súlyos testi sértésnek, később viszont a társadalmi felzúdulás és a sajtó hatására már különös kegyetlenséggel elkövetett bérgyilkossági kísérletté minősítette át.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csak azt követően kapcsolódott be az ügy vizsgálatába, hogy Jurij Lucenko főügyész személyesen felkereste Handzjukot a kórházban.

false

Augusztus 20-án Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök bejelentette, hogy öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. A rendőrség szerint a csoportot egy 41 éves herszoni férfi irányította, aki korábban a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében szolgált és egy helyi veteránszervezetet alapított – írta az UNIAN ukrán hírügynökség.

A gyanúsítottak nem árulták el, ki volt a támadás megrendelője. Jurij Lucenko még augusztus elején a Facebookon nyilvánosságra hozott egy részletet az SZBU vizsgálati anyagából, amely szerint valamilyen "rendőrségi, illetve állami szervek" állnak az aktivista ellen elkövetett támadás mögött. Ennél konkrétabb azonban azóta sem derült ki.

Korábban az ukrán sajtóban annyi információ jelent meg, hogy tavaly ősszel Handzjuk korrupcióval vádolta meg a Herszon megyei rendőrség gazdaságvédelmi részlegvezetőjét, aki ezért beperelte őt, de a rendőr veszített a bíróságon az aktivistával szemben. Semmilyen információ nem jelent meg viszont azóta arról, hogy ennek az esetnek van-e köze vagy sem az aktivista elleni támadáshoz.

Katerina Handzjuk szeptember 26-án a kórházi ágyában felvett videofelvételen keresztül arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az elmúlt évben rajta kívül még negyven civil aktivistát ért különböző súlyosságú támadás Ukrajnában, de még egyetlen eset megrendelőjét sem nevezték meg a hatóságok.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök vasárnap Twitter-bejegyzésben fejezte ki részvétét az aktivista halála miatt, hangsúlyozva, hogy az elkövetőknek bűnhődniük kell tettükért.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.